Események

Zajlik az élet! Megkaptuk a várva várt hitelt! Ez jó. A vele járó ügyintézés nem annyira. Bár tegnap megállapítottuk nap végére a Ferivel, hogy biztosan nekünk túl magasak az elvárásaink. Mármint, hogy az ember végezze jól a dolgát. A bankos  értsen a banki ügyekhez, a gyrosos a gyroshoz, a gázszerelő a gázszereléshez. A fő hogy túl vagyunk rajta, és az elkövetkező 20 évben lesz hova tenni a "felesleges"pénzünket. Ez lesz az utolsó karácsonyunk a kis lakásunkban. Nehéz nekem az elválás, pedig tudom, hogy jó helyünk lesz. Sőt.. A lehető legjobb, különben nem vettük volna meg. Furcsa lesz, de már nagyon várom.

Valahogy most nem várom a karácsonyt. Tudom, hogy megint vita lesz belőle, hogy hol töltsük az ünnepeket. Mind minden évben. Pedig én csak egyet szeretnék, egy békés estét Ferivel kettesben, egy finom vacsora mellett, halk zene, gyertyafény. Ezt az idén sem kapom meg. Pedig minden évben ezt kérem a Jézuskától.

A vasárnapi istentiszteleten talákoztunk Zsófival és Andriskával. Andriska 3 hónapos, és egy tünemény. Nagyon jó lenne, ha hamarosan nekünk is összejönne vmi. Már csak azért is, mert már nincs nagy kedvem a munkához. Itt se, de máshol sem. Na, nem is nagyon hívnak sehová. most két helyre is elküldtem a pályázatomat a múlt héten, de eddig semmi. Még csak azt se mondják bakfitty.

Ma találkozom egy régi nagy szerelmemmel. Furcsa érzes kavarognak bennem, azóta nem nagyon találkoztunk, csak egy párszor.  Talán ezért érzek olyan szorongást valahol belül. Nem tudom miről fogunk beszélgetni. 3 és fél évig tartott. Azóta minden annyira más lett, én, az életem, és biztos ő is. Majd kiderül.