Vár után

A várból kijőve a fiúk a korábban beígért fagyijukat kezdték el követelni. Két fagyizó mellett is elmentünk, de egyik mellett sem lehetett leülni, ami jó lett volna, Marcit ismerve... Úgyhogy gondoltuk, teszünk még egy kis kört a városban.

Így jutottunk el az utca végén a várfalhoz, ahol kinézve pont alattunk kanyarodott a folyó. És tényleg könyök alakban kanyarodik. Hmmm...

Jó lett volna itt lesétálni a domboldalon a kis ösvényen, alul végigmenni, felnézni a várra, nézni a folyót, a kecskéket, de az a fránya fagyi... vissza kellett menni érte a városba.

Végül az első útba eső helyen kaptak a fiúk egy adag csavarosat, de olyan mikrotölcsérbe adta a csaj azt a hatalmas fagyit, hogy a Marcié az első lépésnél a földre pottyant. Megmentettük, ami menthető volt belőle, és egy padon elnyammogták a fagyijukat, ami pisztáciás-vaníliás volt. Ez csak azért jutott eszembe, mert Bud Spencer óta mintha minden fagyizóban ráálltak volna a pisztáciásra. Még itthon a sarki cukiban is volt a héten, amikor mentünk, pedig ott eddig sosem volt, meg Velke Meziriciben a gombócosnál is és a csavarosnál is pisztácia volt az egyik íz.

A fagyi után még beültünk egy hamburgeres büfébe, mert olcsón adták a hamburgert. Olyan is volt. Rémrossz, de még ehető, de nem hamburger volt ez, inkább csak valami húsosszendvics ketchuppal. Grrr... Máskor, máshol is ettünk már itt Csehországban ilyen jellegű hamburgernek nevezett cuccot, nem emlékszem már, hogy hol. De végül egész jól elfogyott, talán csak MArciéból maradt valamicske, de az sem jelentős.
Csak mivel elkajáltuk az időt, így már nem mentünk vissza az utca végére, hogy ott menjünk le, hanem a rövidebb úton indultunk az autó felé.
Marcinak nagy szerencséje volt, mert a kecskék, akikről kiderült, hogy nem is kecskék igazából, hanem zergék, éppen fönt voltak a híd mellett, így meg tudtuk őket nézni. Megetetni is meg lehetett volna őket a kihelyezett ennivalótárolóból lehetett volna nekik bogyót venni, de talán nem is volt aprónk, meg az előttünk próbálkozó bácsi az unokáival nem igazán járt sikerrel. Mintha elnyelte volna a pénzüket, nem tudom... már nem vártuk meg a végkifejletet.

Búcsúkép a várról.