Csak ideért az a várva várt tavasz, no. Végre lekerültek a télikabátok, azon nyomban ki is mostam mindet, nehogy visszavegyük. Marciról persze nem volt könnyű lekönyörögni, ő olyan ragaszkodó típus, nehezen vált, de ha egyszer sikerül ráimádkoznom valamit, akkor utána már gyorsan a szívéhez nő. Most hogy félig meddig tavasziasodtunk, belengettem Ferinek reggel, hogy hétvégén egy giga cipővásárlásra készüljön, mert legalább két gyereknek kell tavaszi cipő, ha szerencsénk van, akkor Marcinak találok még a szekrényben egy pár szétbicikliznivalót, aztán Milánnak nincs udvari focicipője, Máté állítólag kinőtte a tornacipőjét, és én is nagyon szeretnék egy futócipőt, mert a régit már kicsit elnyűttem, és töri a lábam.
Aztán, ha már így belejöttem a tavasziasításba, akkor keresve sem találtam volna jobb alkalmat arra, hogy levegyem az ajtókról, ablakokról a karácsonyi rajzokat :) Jobb később, mint soha. Most már csak a szekrény tetejéről kell majd levadászni a húsvéti csecsebecséket.
A fiúk meg telítve vannak programokkal, nem győzöm feljegyezni, hogy kinek mikor mi van, mit kell vinni, fizetni, hányra kell ott lenni. Húsvéti készülődés és mulatság az oviban is és a suliban is, színházba is mennek mind a ketten, csak máskor és másra, az egyiknek lesz nevelés nélküli munkanapja, a másiknak nem, csak össze ne keverjem őket, az egyiknek kér kifújt tojás és egy kemény múlt csütörtökre, a másiknak egy kemény és egy kifújt most péntekre, ide 900 ft, oda 1650, stb... és Marci még nincs sehol.
Máté vasárnap iskolai focibajnokságra megy. Teljesen be van sózva, ez lesz az első ilyen kalandja, valami iskolák közötti bajnokság, olyan Bozsik-programos.
Tegnap kaptak egy papírt hittanon, hogy most vasárnapra meghívnak minden kis hittanost és családját egy húsvéti gyermek istentiszteletre, ahol a hittanos gyerekek is fognak énekelni. Kérdezem Mátétól, hogy ő is fog-e énekelni a templomban. Mire Ő kicsit felháborodva:
- Én nem fogok énekelni, mondtam is a hittanos néninek, hogy nekem vasárnap focibajnokságom lesz, én nem tudok menni!
Szóval ez most nekünk ki fog maradni. Hogy a focira milyen felállásban fogunk menni, az még erősen képlékeny. Feri természetesen megy, Milán is menni akar, hogy Marci mennyire bírna egy ilyen sokórás rendezvényt, hát az itt a nagy kérdés.De addig majd alszunk még rá párat.
Ma reggeli napsütéses. És nyílnak a jácintok :)
Ó, éljen a nagycsaládos logisztika!
VálaszTörlésIgen, lesz ez még bonyolultabb, jól látod, három intézményesített gyerekkel mindenképp.
Nekünk jelenleg a legutolsó ismert dátum a jún 25, középiskolai beiratkozás napja, előtte egy héttel évzáró, kettő is lesz, zenesuli, iskola, május 22 ovis ballagás és mindkettő tesó osztálykirándulás - vannak ilyen finom szösszenetek is, hogy egy napra három program...Hétvégi fellépések, épp tegnap számoltam, hogy évvégéig (tanév végéig) már nemigen lesz program nélküli hétvégénk. De hát úgy szép az élet, ha zajlik.:-)
A cipővásárláshoz pedig sok sikert előre is; ezt a programot én is előre be szoktam jelenteni, mert bizony apánál nem túl népszerű.
Persze Máté főtt tojását itthon felejtettük reggel :) Még szerencse, hogy egyéb dolgom sincs, csak utánavinni :)
VálaszTörlés