A kis Roland gyönyörű!!!
Jó lenne már egy Kisfecsót is a kezünkben tartani. Remélem hamarosan eljön annak is az ideje!
2006. február 27., hétfő
2006. február 21., kedd
Roli
Ma megszületett a kis unokatesóm.
Kislányt vártak, de kisfiú lett. Biztosan nagyon aranyos, hétvégén
babanézőbe megyünk. Végre történik valami.
2006. február 20., hétfő
Iwiw
2 nagy
sikerélmény ért ma az iwiwen. Megtalált egy gyerekkori szerelmem, akiről
3-dik osztályos korom óta nem tudtam semmit. Na most nem mondom el, az
hány éve volt, de jó régen... Továbbá megtalált egy kedves barátom,
akivel ugyancsak megszakadt a kapcsolatom az érettségi után. Az élet
furcsa dolgokat produkál, rögtön felhívott, és olyan jó volt újra
beszélni vele. Most nagyon boldog vagyok! Lehet, hogy néhány elveszett
barátom helyébe, most visszakapok néhányat a régiek közül? A cserébe
azért nem mennék bele, de a régieket szívesen visszafogadom a szívembe!
2006. február 8., szerda
CSOÓRI SÁNDOR: HÓ EMLÉKE
Néha meggondolja magát a tél
és havazni kezd,sűrűn, kétségbeesve havazik, mintha csak attól félne,
nem éri meg a holnapot.
Legjobb ilyenkor kikapcsolni telefont, ajtócsengőt,
bort forralni a kályhán,
belelapozni elmúlt levelekbe
s úgy nézni vissza az életemre is, mintha nem történt volna meg,
mintha nem nézett volna rám ágyú se, parázna szem se,
elrongyolódott kézfejek nem nyúltak volna kezemért,
és minden, ami politika volt, szerelem, harangzúgás,
óceáni távlatban újra várna –
Legjobb ilyenkor elképzelni,
hogy sírhatok még elveszett fejem után,
ágyak, féltestek s borzas vánkosok fölé
szél hajt be orgonákat,
s az utolsó földi ítélkezésen
ott állhatok majd jó társak oldalán
könnyű ingben, könnyű kabátban,
túl füstön, kocsmákon, temetőkön,
egy fennkölten züllő ország szemével
farkasszemet nézve,
fejemben hó emléke,
hó, hó, mintha egy katedrális vakolata
hullna csöndben.
Kicsit
egyedül érzem magam. Most hogy Vica elköltözött, Erika pedig sosem ér
rám, eléggé magamra maradtam. Nem nagyon tudom, hogy mit kezdjek a
szorongásommal. Nyomaszt a cégnél kialakult helyzet. Tegnap rá kellett
jönnöm (újra), hogy a főnököm egy barom. Nem ért meglepetésként!
Végre
megcsináltam a fotóalbumot az esküvőről és a nászútról. Nagyon szép
lett, és most megint fáj a szívem, hogy csak egyszer lehet ilyen szép
esküvőm, és ilyen szép nászutam. Eléggé elromantikásodtam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)