Vizesvébé #avizosszekot

Igazából nem kapcsoltunk elég hamar, értsd tél elején, hogy esetleg megnézzünk valamit élőben is. Vannak ismerőseink, akik voltak kint vízilabdán, de nekik már februárban megvolt a jegyük, és nekik is egy kis hátszéllel sikerült egy családra valót szerezni. Amikor már én néztem, hogy mégiscsak klassz lenne ott valahol, akkor már egyáltalán nem lehetett jegyet kapni, vizilabdára egyáltalán nem, úszásra pedig "csak" 1 délelőttre, és csak a legesleghátsó ficakba, ami még csak nem is a medence fölött van, hanem egész hátul, és ami a gyerekeknek kevésbé lett volna élvezhető, így ezt nem erőltettük.
De hogy ne maradjunk ki teljesen mindenből, (bár a gyerekek itthon sem voltak), tegnap délelőtt, Milán tornája után, kimentünk a Duna Arénához a szurkolói zónába, körülnézni. De annyira nagyon hideg volt, és mi reggel még napsütésre készültünk, és csak pólóban voltunk, hogy majdnem megfagytunk. Így szinte csak gyorsan körbeszaladtunk, csocsóztunk egy sort, mert ott legalább nem fújt a szél, és jöttünk haza.

Ma pedig kilátogattunk a Batthyany térre, hogy testközelből nézzük meg azt a hatalmas ugrótornyot, no és az ugrókat.
Nem nagyon tudtuk, hogy mire számítsunk, mekkora lesz a tömeg, és honnan lehet majd jól látni, így először a Kossuth tér felöl pislogtunk át a túloldalra. Nekem ez a látvány is bőven elég lett volna, számomra döbbenetes, hogy vannak emberek, akik önszántukból leugrálnak olyan magasról, de Milán nyafogott, hogy ő onnan nem lát semmit.

 Ott ugrik. De ez még csak próbaugrás volt.

Így hát átmetróztunk a túloldalra, és kicsit arrébb próbáltunk meg egy jó helyet találni. Nem volt könnyű, mert a körbe volt a hely konténerezve, azok tetején voltak a közvetítőkamerák, és csak jóval arrébb lehetett a korlát mellé odaállni. Innen néztük a női ugrást, akik 20 méterről ugráltak.
Közben találkoztunk WaterLilyvel is, de csak távolabbról néztük, nem akartuk a jó kis korlát melletti helyünket feladni. :-)
Dögmeleg lett idő közben, és kezdett szétsülni a fejünk, úgyhogy a csajok után elindultunk vissza a metróhoz, hogy majd a térről  még rápislantunk a fiúkra. Onnan egyébként szerintem jobb volt a rálátás. Szinte testközelből ugráltak, igaz, két konténer sziluettje keretezte a képet, és a csobbanást nem láttuk, de azt szerintem a lelátókról lehetett volna egyébként is csak látni.

Na ez volt az igazán überdurva!!!! Iszonyat magasról ugrottak!!!! Döbbenetesen félelmetes volt még nézni is.

És hát még nincs vége. Vannak még remek úszószámaink, és a férfi vizilabdadöntő. Szóval továbbra is hajrá magyarok! #avizosszekot #HU