Varázsfuvolás, hegedűs

Még nem is mondtam, azt hiszem, hogy Mátét végül felvették hegedűre!!!! 

Valahogy az elmúlt napokban annyi minden volt, hogy már meg is feledkeztem ennek a hírértékéről. Pedig már jó 2 hete, még a hivatalos eredményhirdetés előtt megsúgta Ágota néni a gyerekeknek szolfézson, hogy kit hová vettek fel, vagy kit hová nem. De akkor még hittem is meg nem is, gondoltam hiszem, ha látom. Aztán megjelent a honlapon, hogy felvették, de nem volt ott, hogy mire, aztán persze kaptam a zeneiskolából egy emailt, amiben már szerepelt az is, hogy hegedű. De ekkor még mindig nem mertem átadni magam az önfeledt örömnek, mert tanár az nem volt a levélben. Azt mondták, a tanár majd felveszi velem a kapcsolatot, de csak teltek a napok, és semmi. De olyan béna voltam, hogy igazán betelefonálhattam volna én is a zeneiskolába, de ez nem jutott eszembe, Máté mondta, hogy az egyik osztálytársáék is betelefonáltak, mert őket sem hívták napokig. 

Aztán szombat délelőtt hívott a pasas. Mátéval épp színházban voltunk. A Varázsfuvolát néztük meg, Ágota néni szerezte a jegyeket a szolfézsosoknak. Pont elfoglaltuk a helyünket, fent ültünk az emeleten, és örömködtünk, hogy milyen klassz helyünk van, szuperjól ráláttunk a színpadra, mert pont egy fa korlát volt előttünk, és az előttünk lévő sor nagyon le volt süllyesztve.  Én éppen lenémítottam a telefonomat, amikor hívott a tanár. Még épp időben, mert utána már nem vettem volna észre, hogy keresett, csak ki tudja mikor. 

Holnap megyek a zeneiskolába beiratkozni, és gondolom megbeszéljük majd a részleteket is, hogy hová, mikor. Nagyon izgi. 

Az opera pedig nagyon tetszett Máténak. Igaz, hogy a gyerekverziót, a Parázsfuvolácskát nem olyan rég láttuk, de ez most más volt. Olyan szempontból jobb is, hogy akkor nem volt időnk felkészülni a darabból, most viszont Ágota nénivel átbeszélték órán a cselekményt, és még részleteket is hallgattak/néztek belőle. Szóval most Máté nagyon képben volt :) 

Az előadásban voltak furcsa pontok. Néhány szereplő nekem nagyon nem jött be, pl. a dámák, amelyek inkább rossz transzvetitának néztek ki a rózsaszín hajukkal és a termetes méretükkel, mint dámáknak. Ettől a képtől, ami az első színpadra lépésüknél a fejembe költözött nem is tudtam szabadulni, és nagyon zavart. A kedvencem továbbra is Sarastro és az Éjkirálynő. Az Éjkirálynő szerintem nagyon jó volt, a híres áriája fönt az emeleten is átjött. Sarastro hangja viszont gyengébb volt szerintem, mint a gyerekváltozatban volt. 

A hozzáértők, és a színházba, operába rendszeresen járók szerint ez a Szinetár Miklós-féle rendezés nem igazán jó. Szünetben volt egy rövidke diskurzus erről. Kimaradnak "zavaró" részek, és nem passzol az zeneiséghez a mmodern 3D-s vetített díszlet. Hát valóban néha furcsa volt. De engem, mint laikust annyira azért nem zavart. Meg hát összehasonlítási alapom sincsen sok. (semmi.) Itthon elolvastam pár kritikát, és majdhogynem egyöntetűen lehúzzák ezt a rendezést, és a szereposztással sem igen vannak megelégedve.

Végülis jó volt, jól éreztük magunkat. Jó volt Mátékával ilyen komoly programon részt venni kettesben. 

Hazafelé iskolás barátokkal jöttünk a buszon. Mosolyogtató volt ezeket a kis 8 éveseket egy operáról beszélgetve hallani. :)