Mátés anyák napja

Máté maradt az idei ünnepség sorozat végére. Tegnap volt az iskolás anyák napja. 

Persze mikor máskor, mint akkor zuhog reggel a legjobban az eső, amikor egyedül vagyok velük, ami annyit tesz, hogy minden gyereknek időben el kell készülnie, elbumszliznia Mátéval a suliba, majd vissza az oviba. És persze külön szép történet ilyenkor úgy vinni a délutáni ünneplő ruhát, hogy az ne ázzon szét, és lehetőleg ne is gyűrődjön össze nagyon. Hogy mennyire gyűrődött össze, azt nem tudom, de elázni nem ázott el. Bezzeg mi. 

Máté jól rám bízta, hogy de időben érjek ám oda, legyek már ott legalább 3/4 5-kor! Nehogy elkéssek! 

Természetesen nem késtem el. Dehogy késtem. 

Ahogy itthon készülődöm, nem tudtam dönteni két blúz között, hogy melyiket vegyem fel. Milán segítségét kértem. 

Mutatom neki az egyiket.

- Húúú ez igen szép! 

Aztán felveszem a másik szettet. Elé penderülök. Mire Ő:

- Aztaaaa, de szép vagy anya! Nem is hiszek a szememnek! 

Hát ezt választottam.  :) Nem volt amúgy semmi extra, egy felső és zakó. Látszik, mennyire sűrűn látnak "normális" ruhában, hogy ennyire kiveri Milánnál a nonpluszultrát egy ilyen szerelés. :)

Az iskola folyosóján már nagy volt az izgalom. A lányok kékfestő szoknyában libegtek ide-oda, kinek-kinek még épp a haját fonták. A fiúk csak úgy tébláboltak, hol itt verődtek össze, hol ott, és foglalták az anyukáknak a helyet. Máté az első sorban foglalt nekem egy széket. 

Aztán szépen felsorakoztak a gyerekek. Ejjjj, olyan szépek voltak! Tudom, hogy folyton csak ismétlem önmagamat, de hát no... olyan jóleső érzés volt végignézni rajtuk. Csinosak voltak, szépek, mosolygósak. 

A műsor több részletben történt, először minden gyerek önállóan mondott egy verset, hosszabbat, rövidebbet, kinek mi jutott. Majd volt közös verselés, közös éneklés, még egy közös verselés, és a végén a fergeteges néptáncolás. 

Máté nem látszik túl jól, javarészt vagy háttal van, vagy a felvétel jobb oldalán takarásban. Ez persze semmit sem von le az előadás zsenialitásából. :)

Ezt a táncot egyszer már előadták az iskolában a tánc világnapján. Igaz, akkor nem lépett fel minden gyerek, csak kábé a fele, akinek már akkor is jól ment. (két hete).
Mi szülők csak most láttuk először, és teljesen levettek bennünket a lábunkról. Még szerencse, hogy ültünk. :)
Olyan nagy tapsot kaptak, hogy még egyszer visszaálltak, és másodszor is eljárták a táncot. Szenzációs volt, tényleg! Pláne, ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a fiúk jó háromnegyede, köztük Máté is, a háta közepére se kívánja a néptáncolást. Ahhoz képest önmagukat felülmúlva teljesítettek! Mondjuk mostanában már nem mondja Máté, hogy hozzam el őt kedden korábban, hogy ne kelljen mennie néptáncra. Szerintem amióta a Vivi a párja, azóta kicsit megbékélt. Korábban egy nemszeretem kislánnyal volt együtt.
És hát olyan jól állt nekik ez a kis mellény-kalap kombináció. A nagyobb fiúk kaptak Mariann nénitől még parasztinget is. 
Teljesen odavoltunk.

A kis parasztlegényke

És visszaváltozott szőke herceggé :)

Angéla néni már most beharangozta, hogy jövőre, mivel már többen is hangszeresek lesznek, zenés produkcióval fognak készülni. Hajjaj. Lesz itt nemulass :)
Június 3-án a suligálán is fel fog lépni az osztály. Korábban azt mondta M. néni, hogy ezt a táncot fogják akkor is táncolni, de tegnap  már azt mondta, mégis inkább betanulnak egy másikat, mert ez már "olyan uncsi" :) Én nem tudom még megunni, már egy csomószor megnéztem a videót, és reménykedem, hogy valaki feltölt majd egy sokkal jobb szögből készültet is, amin mondjuk Máté is jobban látszik.