Máté autózik

Képzeletben.

A szerepjátékainak kimeríthetetlen tárházában mindig vissza-vissza térő motívum az autózás. Most pedig hogy jó nagy dózist kapott belőle, mármint az igazi autózásból, most minden nap autóval jön sétálni.

Ahogy kilépünk a házból mutatja, hogy hol parkol.

Odamegy, kiveszi a zsebéből a kulcsot. (képzeletbelit) cikk-cikk. (kiriasztózza) Kinyitja az ajtót, beszáll, tenyerébe pötyög a kis ujjával.

Én:- Mit csinálsz?

M:- Beállítottam az újratervezést. (értsd: GPS)

Én:- És mit írtál be?

M:- Hát a boltot, ahová megyünk.

Mi mást. Hülye kérdés volt, tudom.

Megyünk az úton. Ő vezet. Kezét folyamatosan úgy tartja maga előtt, mintha a kormányon lenne. Néha még vált is. Ha olyan az idő, akkor ablaktörlőzik. Ilyenkor menet közben folyamatosan azt hajtogatja hogy "ablaktörlő, ablaktörlő" Ebbe Milán is be szokott csatlakozni. Profin mondja, hogy ablaktörlő:)

Néha megáll, és közli hogy most piros a lámpa, nem tud tovább jönni. Ilyenkor várunk, hogy zöldre váltson a képzeletbeli lámpa.

Menet közben sokszor énekel valamit, legtöbbször valami halandzsaéneket, mert ilyenkor szól a rádió. Ezt csak onnan tudom, hogy amikor egyszer rászóltam, hogy halkabban óbégasson már, mert mégiscsak az utcán vagyunk, akkor közölte, hogy nem ő óbégat, hanem csak hangos a rádió.

Ha nem énekel, akkor pedig folyamatosan fecseg valami számomra vicceset.

pl.

- Most Skodával jövök. Ilyet béreltem. De háááát valami nagyon sztimmel (stimmel) ezzel az autóval. A kereke elég rossz, el kell vinni szerelőbácsihoz. Csak hát nem tudom, hogy dolgozik-e még, mert már elég késő van, nézd már sötétedik.

Vagy másnap:

- Visszaadtam a Skodát, mert nem volt jó.

-És ma milyen autóval vagy?

- BMW-vel.

- És ez jó?

- Igen ez jó! Nézd hogy gyorsul!!!! (és elkezd szaladni)

Megyünk a sétálóutcán. Milán meg szeretné fogni Máté kezét. Csak az ő kezét hajlandó megfogni, az enyémet nem, így mondom Máténak, hogy fogja már meg Milán kezét.

-De hát nem tudom megfogni!!!! Vezetek!!!!

- Naaaaa, fogd már meg légyszives, látod hogy veled szeretne menni!

- Na jó, végülis itt a sétálóutcán tudok egy kézzel is vezetni.

Közeledünk a házunkhoz.

- Remélem lesz parkolóhely!- sóhajtozik

Befordulunk a sarkon, és csak néhány autó áll az utcában:

- Huhhh, szerencsére még időben hazaértünk! Senki nem állt a helyemre.

-Miért hol a helyed?

- Hát ott a piros autó előtt.

És oda is parkol természetesen.

- Várjatok, még igazítok rajta!

És így is tesz. Beparkol, rendszerint háttal áll, kiszáll, és becikkcikkezi az autót. Innentől már gyalog jön:) Mert a lakásba nem lehet autóval felmenni!!!!!