Akár megy Máté oviba, akár nem, minden
reggel van egy kis mesenézés. ezalatt én nyugodtan el tudom készíteni a
reggelit, úgy hogy nem rángatja senki a nadrágom szárát sem jobbról
sem balról. Ma reggel sem történt ez másként, csak ahogy szokott.
Máté:- szeretnék Kisvakondot nézni!
Épp be van kapcsolva a laptop, így elindítom neki ott.
M:- Nem, nem, a tévében szeretném nézni!
Jó! Rámásolom az usb-.re. Már éppen készen vagyok, amikor kitalálja, hogy nem, mégsem kisvakondot akar, hanem Pampalinit.
Oké, reggel van, türelmem még töretlen, rámásolom a Pampalinit is.
Elindítom a tévében, és nem kis megelégedéssel a konyha felé veszem az irányt, amikor Máté sopánkodni kezd:
- Nem ezt a részt akarom, nem ezt! Az oroszlánosat! Nem ezt! Indítsd el az oroszlánosat!
Ekkor már mély levegőt veszek, de visszamegyek és megkeresem az oroszlánosat.
Elindítom. De még ki sem vettem a hűtőből a reggelialkatrészeket, már hallom, hogy
- Anya, anya, mégis inkább Kisvakondot szeretnék!!!!
Bemegyek. elindítom a kisvakondot, de
figyelmeztetem, hogy ez az utolsó, és most már vagy ezt nézi, vagy nem
néz semmit. Különben is, mindjárt reggeli.
Erre ő nagy puffogva, csapkodva látványosan bevonul a kisszobába:
- Akkor nem nézek semmit!!!!!
Ezt már csak magamban kommentálom.
Éljen a hisztikorszak!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése