Matyi jobban van.
Tegnap egész nap csak kómázgatott. El nem eresztett volna egy percre
sem. Csak lapult az ölemben, és bújt. Mesét néztünk, könyvet
lapozgattunk. Késő délutánra már egész magához tért, főleg, miután
megérkezett apa. Úgy látszik ő a legjobb gyógyszer minden bajra. Ekkor
igazán magára talált, igaz a hője is csak 37.5 volt, ami az egész naphoz
képest már jelentős javulásnak számított. Mivel kimaradt a vásárlás,
így azt ettük ami volt itthon, igazi olasz alapanyagokból készült
spagettit, és még süti is került az asztalra, merthogy tegnap volt Apa
szülinapja. Igaz, nem ezek voltak betervezve, de hát majd bepótoljuk,
különben is, ebben a korban már minden nap ajándék:))) bármikor
ünnepelhetünk. Matyi már szinte toporzékolva várta hogy kész legyen a
vacsora, egyfolytában hajtogatta, hogy tétta, tétta, pempi, húf, tajt, majd
be is puszilt szinte egy egy felnőtt adagot. Ekkor azért már
megnyugodtam, hogy ha ekkora étvágya van, akkor nagy baj itt nem lehet. A
sütit is segített kavarni, és ő dobálta rá a diót a tetejére, nagyon
lelkes volt.
Az éjszaka már nem kellett lázat csillapítani, így ha az éjfél és 3
óra közötti intervallumot nem számítom, amikor megint névsorolvasást
tartott Őfelsége és csak egy kissé ingerült rápirításra hagyta abba, de
akkor villámcsapásra, és egy perc múlva már aludt is, akkor egész jól
aludtunk.
Mára ideért a tegnap hiányolt nyűgösség is, tegnap még mindegy volt
mi, csak bújjunk össze állapot volt, ma már semmi se jó. Szóval lehet,
hogy mégis valamelyik fog itt a ludas. Még nem eldöntött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése