Nem mondom, szeretem én a meleget, csak nem bírom. Én, aki egyébként sem
vagyok annyira nyár fun, napról-napra nehezebben tűröm a hűséget.
Kintre már csak alig-alig merészkedem, utálom, hogy bármit veszek fel,
mindenképpen melegem van. A lakás kezdi nálam megütni az elviselhetetlen
szintet.Most 28 fok van, de tegnap este 29 volt. Ilyen melegben én már
nem tudok aludni, és ventillátor mellett sem, mert az is zavar. Külön
öröm, hogy Kistesólakot már ki kell párnázni az esti alváshoz, ami
pluszban melegít. Hajnaltájt, olyan 4 körül már jó lenne, akkor tudnék
nagyot aludni, de mire épp jól aludnék, addigra Matyi kezd ébredezni, és
nincs apelláta, fél8-8 körül indulnia kell a napnak, nekem ez a pár óra
háborítatlan alvás úgy látszik, most már nem elég. Matyinak is melege
van, a nappali alvásai a minimálisra csökkentek, gyakran már az 1 órát
sem ütik meg, éjszaka aludna szegény, de csatakos, forgolódik, keresi a
helyét, keresi a hűvöset, amit nem talál. Szenvedünk!
Tegnap egész nap plázáztunk, hogy kellemes hűs levegőt érezzünk magunk
körül, és összekötöttük persze az aktuális vásárlással és nézelődéssel.
Én már lassan képtelen leszek mindenre, fáradt vagyok, és emiatt
ingerült, és ezt Pocaktesó is érzi, pocakkeményedéssel jelzi, hogy
hékás, nyugi.
Kellemes 25 fokot akarok! Maximum! Farmert szeretnék hordani egy lenge
hosszúujjas pamutfelsővel! Érdekes, hogy sosem szerettem a nyarat, talán
még kisgyerek koromban igen, de aztán már inkább nem, és az
ellenszenvem az idő előrehaladtávalcsak nőttön nő.
Szerdán az internet szerint 23 fok lesz. Már várom. Pedig valószínű
fejfájással fog rámköszönteni a hirtelen lehülés. De hogy nekem semmi
sem jó!?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése