Csodaszerek ide vagy oda, a hajhullásom nem állt meg, sőt..., komolyan
kezdtem aggódni. De egyébként is rámfért már egy kis frizurafrissítés.
Így aztán tegnap, míg a fiúk bevásároltak a sparban, én beültem a
fodrászhoz. Pont jó volt, mert egyszerre végeztünk. Épp rájukcsörögtem,
hgoy hol járnak, amikor éktelen üvöltést hallottam a pénztársor
legvégéről. Azonnal tudtam, hogy ez csak az én Matyim lehet, senki más,
ezer közül megismerem a hangját, sajnos hallom eleget.
Rohantam is, és igen ők voltak. De csak a fizetésnél kezdett el sírni
azt mondta Feri. Ebből látszik, hogy az én gyerekem, a pénztárnál néha
én is szívesen sírnék, amikor meglátom a végösszeget. Biztos Őt is ez
keserítette el:) Ja, és úgy nézett rám mint aki még sosem látott. Aztán
megbarátkozott az új anyukájával, és a leengedett hajammal azóta is
elvarázsolom.
Találós kérdés: Vajon melyikünknek van új frizurája?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése