Szundimanó

Persze amint kimondom, leírom, rágondolok arra, milyen jól is alszik mostanában Máté, rögvest kapok egy rossz éjszakát cserébe, csak hogy ki ne essek az éjszakai ritmusból. Nem tudom miért, de tegnap éjjel megint óránként kelt, sokszor csak egy kis ölelésre vágyott, aztán aludt is tovább, de ez az én éjszakámon nem könnyített, ha már egyszer felébredtem, akkor már oda volt minden. Ennek ellenére egész fitten ébredtem. várható volt, hogy az éjszakai alvást Máté nappal fogja pótolni, így is lett, reggeli után 2, ebéd után röpke 3 órát húzott le. Reggel még egy darabig vele tartottam, de hát nekem is van bioritmusom, ami sajnos még mindig nem egyezik az övével, csak akkor amikor már nagyon KO vagyok, de most még nem áll fenn ez a kritikus helyzet. Így aztán irtó furcsa volt, hogy hirtelen lett egy csomó időm, amit magamra fordíthattam (volna), mert persze igazán semmi zajosba nem kezdhettem bele, és amúgy is 20 percenként rá kellett pislantanom mélyen alvó Manófőnökre, hogy minden rendben van-e. Aztán délután röpke játék, majd bedobott még egy óra szunyát, és most itt brümmög mellettem, ami új szokása, folyamatosan brümmög.

És ma éjjel jön haza Apa, végre, és remélem hogy hétvégén is egy ilyen jó Manót tudok neki prezentálni, mint amilyen a héten volt.