Megvettük a vaterás nyugifotelt. még nem írt a fickó mikor lehetne
nyélbe ütni az üzletet, de jó lenne, ha még ma el tudnánk érte menni,
mert a holnap az elég húzós lesz. Főleg Matyinak.
Voltunk tegnap árkádban, a kávézóban . Persze jól ráfáztam, mert nem
olyan kávét kaptam amilyet kértem. De én vagyok a hülye, mert folyton
problémázok. Én a hosszú tejeskávét szeretem. Igazából már csak napi
egyet iszom, reggel, de az látszükség, Matyi ide vagy oda, azt meg KELL
innom, különben beláthatatlan következményei lesznek. Délután már csak
hobbikávézó vagyok, csak az íze miatt, meg a hangulat kedvéért. Kevés
kávé sok tej, tejszínhab. De a kávézókban minidg tejhabot adnak, amit
nem zeretek, mert értelmetlennek tartom felhabosítani a tejet, mert
semmi íze nincsen, még csak tejíze sem. Szóval jó alaposan körbeírtam,
hogymilyen kávét szeretnék, nekem egyébként tök egyértelmő volt, de
lehet, hogy nem volt az..., erre a hosszú tejeskávém helyett kaptam egy
rövid presszót, igaz, volt benne tej, meg a tetején hab, de hát...,
brrr, ilyenkor nagyon mérges vagyok, mert rákészülök valami jóra, és ezt
kapom..., na mindegy, ilyenkor mindig szegény Feri szív, mert
elcseréltük a kávénkat, mert ő persze nem problémázott annyit, és ő jó
kávét is kapott.
Aztán végre sikerült most már jóra megcsinálni a webkamerát. A
megvilágítással volt a baj, úgyhogy gyorsan beugrottunk még ikeába is,
vettünk egy kislámpát. Most skypolás, webkamerázás közben úgy érzem
magam, mintha vallatnának, de legalább jó a kép a túloldalon, és nem
kellett új kamerát sem venni.
Matyi egész tűrhetően viselkedett tegnap, persze az esti műsorszáma
sosem marad el, de viszonylag gyorsan elaludt, igaz kétszer kelt, de
akkor is gyorsan visszaaludt. Megint meg fogok próbálkozni a
hasonfektetéssel, mert éjjel oldalfekvésből eltornázta magát félhason
fekvésbe, és úgy tűnt nem zavarja, még élvezte is szerintem. hátha
rákapna a hason fekvésre, és akkor talán a pocakja sem zavarná éjszaka,
de eddig nem akart sosem 5 percél tovább hason lenni. DE a barátnőm is
azt mondta, hogy az ő babája is csak később szokott rá.
Észrevettem, hogy amikor elmegyünk valahova, és távol vagyunk több órát,
Máté végig alszik. Nem kér enni, nem kell pelust se cserélni. Visont
du. ilyenkor úránnként telerakja a pelust valamivel. Behozza a
lemaradást.
Alig várom, hogy kipróbáljuk a nyugifotelt, nagy reményeket fűzök hozzá!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése