2008. február 11., hétfő
Az ifjú Indiana Jones
Annyira jó ez a fotel, teljesen odavagyok, séta után evett, kicsit nyüszögött, és most benne ül már jó ideje, és tök élvezi, már megbarátkozott az állatokkal is, amik lógnak rajta, először szerintem félt tőlük, mert olyan nagy kerek szemekkel nézte őket, rémült accal. Most meg olyan édes, hogy legszívesebben szétpuszilnám, csak ül, hol az egyik játékot nézi, hol a másikat, közben "beszél" hozzájuk. (Egyelőre eö, ao, és ó hangoknál tartunk beszédügyileg, legalábbis én így értem a hangokat)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése