Két-három napja nem vagyok igazán a topon. Kicsit el is szontyolodtam
emiatt, mert eddig minden olyan jól, és könnyen ment, és megrémít, hogy
akkor most miért vagyok ilyen vacakul. Fecsó annyira nyomja minden
porcikámat, hogy néha már sírni tudnék. Se ülni, se állni, se feküdni
nem jó. Ha a bordámat nyomja nem kapok levegőt, ha lent a csontomat,
akkor meg folyamatosan Wc-re kell mennem. Plussz drasztikussá savasodott
a nyelőcsövem. El sem tudom már képzelni, milyen lehet az élet normális
nyelőcsővel.
Szóval kicsit most paff vagyok. Azért még bizakodom, hogy ha nem is
nagyon de egy kicsit lesz ez még jobb, és nem kell a hátralévő egy
hónapot vigyázülésben töltenem, mert csak ebben a pozícióban vagyok
képes létezni, meg levegőt is venni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése