Tegnap
mégsem jött össze az csajokkal a találkozás. Részben az én hibám, mert
az a vacak készülékünk mindig akkor mondja be az unalmast, amikor már
fél lábbal kint vagyok. Persze ilyenkor meg kell csinálni. Na mindegy!
Este kipofoztam az önéletrajzomat, és kinéztem pár helyet, hátha
összejön. Szomorú is vagyok emiatt meg nem is, furcsa skizofrén érzés
ez, de tudom, hogy meg kell tennem ezt a lépést, bármennyire is nem
akartam, bármennyire is megtaláltam ebben a csapatban a helyem, sajnos a
körülmények úgy kívánják, hogy adjam fel. Nem maradhatok egy olyan
helyen, ahol már csak a társaság a jó és semmi egyéb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése