2005. szeptember 2., péntek

Lakásnézős

Rájöttem,hogy a lakásnézés jó dolog annak, aki tudja mit keres, és arra mennyi pénze van. A mi esetünkben az okozza a bonyolultságot, hogy habár tudjuk, hogy mit szeretnénk, és azt is hogy mit nem, viszont a rendelkezésre álló pénzünk az több faktoros. Ezért rengeteg lakást beleesik a látószögünkbe. Nagyon nehéz dönteni, arra gondolva, hogy életednek a következő nagy hányadát ott kell leélned. Mindig arra próbálok gondolni, amikor megyünk egy-egy újabb lakást megtekinteni, hogy ha belépek az ajtón, el tudom-e képzelni, hogy az az én otthonom. Az én férjem jön felém a nappaliból, az én gyerekeim jönnek ki a szobából. Mindamellett sok érdekes emberrel találkoztam. Érdekes tanulmányt lehetne írni a lakásukat eladni kívánó emberek viselkedéséről. Van aki nagyon megnyerő, készségesen vezet minket körül, és minden kérdésünkre szívesen válaszol. Ez tűnik nekem természetesnek, hisz nem egymás ellen, hanem egymásért vagyunk. A másik típus, az a "mit keresel te itt" hangulatú fogadtatás. Amikor érzed a hátadban a gyűlöletet, és szinte már rosszul érzem magam, hogy be merek nézni a hálószobába. Bármit kérdezel, akkor szinte sértésnek veszi, hogy egyáltalán eszedbe jut ez a kérdés.
A tegnapi napunk úgymond sikeresnek is mondható, két potenciális lakást is láttunk, igazából az egyik ikerház fele, nagy kerttel, és terasszal. Nagyon megnyerő, de mégis vacilálunk, mert nagyon sokat kellene dolgozni rajta, hogy olyan legyen, amilyenre mi szeretnénk. Most eléggé régimódi, a kertben sincs minden kialakítva, és nekünk jó lenne egy kicsit modernebb, fiatalosabb hangulat, ami viszont elég sokba kerülne a vételáron felül.
A legérdekesebb mégis az volt, amikor az eladó kedves édesanyja szinte elzavart minket a háztól. Be sem engedett minket megnézni, és azt állította, hogy ő abban a lakásban haszonélvező,(amiről eddig senki nem tudott) és márpedig ő nem egyezik bele, hogy eladják azt a lakást. Nagyon gáz volt! Szerintem erről a nőről mintázzák az anyósvicceket. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy csak kitalálta ezt az egész haszonélvezősdi dolgot, hogy elüldözze a vevőket. Sütött róla a rosszindulat. És nekünk szidta a menyét, hogy amiatt van az egész, hogy a fia el akarja adni ezt a lakást. Hát....
Mellesleg, lehet, hogy én is fejvesztve menekülnék még a városból is, ha ilyen anyóssal-anyával kellene egy házban élnem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése