Cirkuszos színházas

Megint egy olyan sűrű heten és hétvégén vagyunk túl, hogy már megint nem volt idő semmire.  Pedig könnyítésként nem is volt  a héten szolfézsóra, mert beteg volt a tanárnő. Pénteken lett volna, de akkor meg lemondtam mindkét gyereket, kicsit szívtam is emiatt a fogamat, mert az elmúlt hetekben többször is kikértem már őket, farsang miatt pl.
Pénteken Máté Kaán Károly természetismeret versenyen volt, amire egész félévben készültek. 14-dik lett a kerületi fordulóban, ami szerintem egészen szép és tisztességes eredmény.
Milánék osztálya pénteken délután cirkuszba ment, mi is mentünk Marcival. A Nagycirkuszban néztük a Tűzcirkuszt. Szerintem nagyon színvonalas előadás volt, mint mindegyik ilyen jellegű produkció. Nyáron a vizeset néztük, az is nagyon jó volt. Most pedig majd a Repülőcirkusz lesz a következő.
Előtte még gyorsan elrongyoltunk furulyázni, mert a furulyaórát nem lehetett lemondani, mert 18-án Milánnak skála - és etüd vizsgája lesz. Emiatt most egy kis kavarodás is van, mert kedden meg Lük-versenyre megy Milán pont furulyaidőben, de mivel pénteken meg ünnep van, így még muszáj besúvasztani egy órát, így a verseny után és a Logiscool előtt még el kell rohannunk furulyára. Szerencsére a furulya és a Logiscool nincs egymástól messze, csak ez így egy plusz kör, mert Máté meg megy rendesen időben.
Szóval cirkusz... kár, hogy már véget ért ez az előadás, mert ajánlhatnám, hogy nézzétek meg. Leszámítva, hogy olyan lószag volt, hogy az egész ruhánk beitta a szagot, remek volt minden.
A Rippel-fivéreket különösen nagy élmény volt megcsodálni :-)

Szombaton Marciék úgynevezett Ovikupán voltak, ami olyan sorversenyszerű vetélkedés a kerület nagycsoportosai között. De erről majd külön posztot írok remélhetőleg hamarosan.

Vasárnap pedig az Erkel színházban voltunk ismét, és a János vitézt néztük meg.
Régebb óta beszéltük már osztálytársakkal, hogy meg kellene nézni. Több helyen is játsszák a városban, nem is igazán tudtuk, hogy melyikre lenne jó menni, mígnem egészen véletlenül kerültünk az Erkelbe, mert szembe jöttek a jegyek :-) Vagyis egy nagymama futott bele a jegyekbe, és gyorsan vett is mindenkinek.
Az Erkelben a Kacsóh Pongrác-féle daljátékot adják. Én még sosem láttam ezt a darabot, kíváncsi voltam rá, hiszen mégiscsak egy híres darab.
Azt kell mondjam, hogy nekem fura volt, hogy történetileg nem ragaszkodik szigorúan Petőfi János vitézéhez. Ez kicsit zavaró volt. De amúgy, ha ettől elvonatkoztatunk, akkor meg kell hagyni, hogy remek előadás, szép színpadképekkel, látványos huszáros jelenetekkel. Szóval mindenképp érdemes azért legalább egyszer megnézni, mert mondhatni alapmű, pláne itt a Kacsóh Pongrác úti felüljáró szomszédságában :-)
Elő is vettük a költeményt, hogy a kicsikkel elolvassuk, de az én emlékeim is megfakultak már Jánosvitézileg (is), szóval nekem sem árt feleleveníteni.

Az előadás jóóó hosszú volt, 11-kor kezdődött, és majdnem fél3 volt, mire újra a színház előtt álltunk. Jól el is ment vele a nap. Marci a középső felvonásban kicsit szunyókált is :-)