Milán is mondja

Igen, már Milán is megörvendeztet néhány örökbecsűvel, bár ő még leginkább azzal ejt bámulatba, hogy szinte folyamatosan beszél, igeidőket és birtokos szerkezeteket használ helyesen, profin ragoz, és egyfolytában énekel. A repertoárja szinte felsorolhatatlan, rengeteg dalt-mondókát mond. Eleinte csak az ismerős dallamra lettem figyelmes, aztán egyre jobban jöttek hozzá az mindinkább érthető szavak is. Ha időnk engedi, akkor járunk Manótornára, ahol van egy kis éneklés meg egy kis torna. Amit ott hall, azt szinte már mindet kívülről fújja. Olyan aranyos!

Talán tegnap este, de lehet hogy azelőtt, míg Máté fürdött, addig ő Máté kirakóját rakosgatta, közben pedig egyfolytában dícsérte magát:

-Üdesen lakom! Üdesen lakom! (Ügyesen rakom)

Majd mikor végzett, akkor: - Kész!!!! Szép lett!

Délelőtt amíg főztem kávét akart főzni. Játékkávéfőzővel természetesen, de amióta (én balga) egyszer vizet töltöttem neki bele, azóta csak vízzel hajlandó dolgozni.

Egyszer valamiért bejöttem a szobába, és kisvártatva lohol utánam:

- Anya, gyere gyorsan!!!!! Odacsöppent!!!!!

Kimenetünk. A konyhaasztal konkrétan úszott a vízben, plussz a székpárna és még a földre is jutott. Pedig nem is kapott olyan sok vizet. Nem tudom hogy tudta úgy kiborítani, hogy mindent eláztatott vele.

Az odacsöppent és a kiborult közötti árnyalatnyi különbséget pedig majd még átvesszük néhányszor.

Magához öleli a nyuszikáját és azt mondja:- Szejetem Nyuszimat!

Mostanában azt szokta csinálni, hogy begyűri a nyuszit a pulóvere alá és úgy sétálgat fel alá, és mondogatja:- Pici baba, pocakomban:)

Mikor Mátéért megyünk mindig viszünk valami nyalánkságot. Rossz szokás, tudom, de már egyszer elkezdtem, nem lehet abbahagyni. Azt már Milán is tudja, hogy a kapun belül nincs nassolás (szabályellenes), mondjuk mindig bepróbálkozik, de csak a kapun kívül kerül ki a táskámból a nyalánkság. A fél lábam még szinte kerítésen belül van, mikor már áll előttem, és kiabálja:

- Tujujumat kéjem!!!!! (magyarul túrórudit)

A kedvenceim, amikor csak úgy mond valamit, ilyesmiket hogy:

- Nézd Anya!!!!

- Húha bizony!

- Ninc kakim! Nincen! (amikor nem is kérdezem)

- Hujjááááá!!!!! (és tapsol és ugrál  hozzá)  Ez leginkább akkor fordul elő, amikor eléteszem a fogára való ebédet.

- Atta betár! (Azta betyár!)

- Basszusz! (igen, ez az aminek látszik)