Ha külsőségekben nem is rám hasonlít,
valahol azért kárpótol az élet... Ma sétálni, postára és játszótérre
készültünk, és a mostanában szokásos kulcscsomó mellé, amivel indítja a
motort, és nyitja a kaput, szóval a kulcsok mellé ma egy könyvet hozott
magával. És amikor éppen nem motorozott akkor büszkén vonult a kis
leporellojával. Nemhiába, a mi fiunk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése