Hát azért mert sosem unatkozom.
Mert legalább az egyik biztos, hogy ébren van, legyen ez akár fényes nappal, vagy késő éjszaka.
Mert ha az egyik végre elaludt, akkor a másiknak biztos, hogy őrült sírásba/hisztibe kell kezdenie, lehetőleg addig amíg az alvó fel nem ébred, a síró pedig el nem alszik.
Mert legalább az egyik biztos, hogy
éhes, de annyira, mint aki már napok óta nem evett, szóval azon nyomban
cselekedni kell, különben éhen hal.
Mert legalább az egyiknek biztos, hogy tele van a pelusa.
Mert legalább az egyiknek biztos, hogy nyomja valami a lelkét, amin csak az anyai ölelés segít.
Mert legalább az egyik biztos, hogy a miágyunkban alszik, reggelre általában mind a kettő.Mert legalább az egyik, biztos, hogy ölben akar lenni, így maximum 1 kezem van szabadon, de hát az is mindenre elég.
Mert mindig van elég mosni- és vasalnivaló.
Mert este, mikor végre mind a kettő elalszik, akkor sokkal jobban tudom értékelni a csendes perceket, mint korábban.
Külön jó, ha az embernek 2 fia van, mert
ha káosz van, akkor jól össze lehet őket keverni, főleg ha az ember
volt olyan bölcs, hogy ugyanolyan betűvel kezdődő nevet ad nekik. Nagy
szerencse,, hogy van köztük 2 év korkülönbség. (De talán ezért van az,
hogy Máté mindig mészárosmilánozza magát?)
Mert a nap minden pillanatában adott a testmozgás, tehát egyáltalán nem kell aggódnom az alakom miatt.
Mert mindig van kiben gyönyörködni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése