Tegnap megint nagy nyafogás volt, és csak ölben, és ölben volt jó,
sehogy máshogy! A hétvégére extra méretű szelet ígérnek, már előre
félek, vagyis inkább féltem szegény Matyikát. Bár a reggelünk a
szokottnál jobban indult, a fél7es evés után még aludt egy órácskát. Ez
éppen elég volt arra, hogy kicsit összepakoljak, kivasaljak, és
megreggelizzem, mert dél körül itt lesznek a nagyszülők. Matyi
mosolygósan ébredt, ilyenkor nagyon aranyos, és egész más, mint este. A
héten az volt a jellemző, hogy napközben sok nyafogás volt, mert nem
aludt már vissza reggel, és hiányzott neki az a pár óra. Aztán
délutánra-estére valahogy mindig elfelejtette a bánatát, és mosolygós
lett.
Most meg nagyon gyagyás, mert porszívózás közben bealudt a
játszószőnyegén, és olyan ügyes, hogy hanyatt fekvésből most már tényleg
az oldalára fordul, egyelőre csak a balra. És már nagyon közel jár
ahhoz, hogy hasra forduljon. Most alszik az oldalára fodulva békésen, én
meg alig állom meg, hogy ne puszilgassam ilyenkor agyon.
Innen indult:
Ide érkezett:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése