Távol a várostól azért is volt jó lakni, mert így játszi könnyedséggel tudtunk akár reggel és este is rátekinteni a városra. Végignézni a Dunán, egész messzire elkanyargott, keresni az ismerős tenmplomtornyokat és persze a stadiont.
Persze parkolni elsőre nem tudtunk, mert a faluban nem volt hely, csak a falu szélén. Aztán a jó útra sem találtunk rá elsőre, persze nem is néztük meg a mapy-t időben, csak amikor szembesültünk vele, hogy vége az útnak, és azon a hegyen erről az irányból nem fogunk tudni átmenni.
Persze korrigáltunk. Persze a fiúk nem voltak boldogok.
Nem kell talán mondanom, hogy a fiúk nem voltak túlságosan boldogok. 🙂
Aztán mikor szerintünk célba értünk, hát ott minden volt, csak Dunakanyar nem... De legalább jó meleg volt, és ösdsze tudtunk veszni a vizen, mert nyilván abból nem volt nálunk túl sok, hiszen nem hegymászáshoz készültünk. Meg nem ilyen melegre. Otthon, indulás előtt még esővel is riogattak egész hétre, meg 24-25 fokot ígértek, de ennek ellenére dögmeleg volt.
Visszafelé nem a hegyen keresztül mentünk, hanem egy laposabb, nordic walkingosoknak ajánlott úton, így kevesebb volt a nyafogás. 🙂
Aztán mikor szerintünk célba értünk, hát ott minden volt, csak Dunakanyar nem... De legalább jó meleg volt, és ösdsze tudtunk veszni a vizen, mert nyilván abból nem volt nálunk túl sok, hiszen nem hegymászáshoz készültünk. Meg nem ilyen melegre. Otthon, indulás előtt még esővel is riogattak egész hétre, meg 24-25 fokot ígértek, de ennek ellenére dögmeleg volt.
Otthon pedig még futottam egy kört.
Csak viszonyításként... Ha itthon futok, akkor 7-8 m a szintemelkedés a megszokott 10 km -em alatt. Itt 5 km&en szedtem össze 136-t 😱 hát majdnem bele is pusztultam 🤣
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése