Pécsi hétvége

Ezer meg egy éve vágytam már arra, hogy elmenjünk Pécsre. Egyrészt azért, mert az ország jelentősebb nagyvárosaiban, megyeszékhelyeiben már megfordult legalább egyszer, de Pécsen én még sosem voltam. Másrészt eddig bárkivel bármikor szóba került Pécs, mindenki csak sóhajtozott, hogy Pécs milyen klassz hely. Szóval beszéltük már egy ideje, hogy jó lenne most már Pécsre menni, főleg, de igazán akkor került porondra nagyon, amikor Villányban voltunk 2019-ben, és ott suhantunk el a város mellett. 

Erre az ismerjük meg Pécset kirándulásra most került sor, mégpedig úgy, hogy Feritől kaptam ezt a hosszú hétvégét még karácsonyra. 

De télen, rossz időben nem akartam menni. Tavasszal meg, amikor tudtunk volna menni, a hosszú hétvégéken, akkor nem volt szabad szoba a hotelben, így csúsztunk át júniusra. 

Jó meleg hétvégét kaptunk fentről, úgyhogy megtapasztalhattuk az igazi mediterrán Pécs hangulatát. 

A hotelünk a Széchenyi tér ( a főtér) mellett volt, szinte a dzsámi közvetlen szomszédságában. Innen csillagtúráztuk körbe a várost. Mivel nem volt sok időnk, ezért már szombat délután neki is estünk a látnivalóknak. 

A székesegyház mellett rengetegszer vezetett el az utunk, de igazán bemenni és körbenézni eegyszer sem tudtunk, mert mindig ki volt írva, hogy rendezvény miatt zárva, vagy kiküldtek, hogy már zárnak, vagy mise volt... épp csak az ajtóból tudtunk be-bekukucskálni, és megcsodálni ezt a kívül grandiózus, belül gyönyörűszép templomot. 

Amit mindenképp meg akartunk nézni az a Vasarely Múzeum, mert szeretjük :-) meg ez a jellegű művészet a fiúknak sem olyan unalmas, gondoltuk. Mondjuk, nem mondom, hogy nem kínlódtak, de megnéztük. 

Aztán még szombat délután elsétáltunk Jakováli Hasszán pasa dzsámijához, ami arról híres, hogy szinte teljesen eredeti állapotában maradt meg a dzsámi és a minaret együttese, az országban egyedüliként. A dzsámiban egy nagyon tartalmas és érdekes idegenvezetést kaptunk egy fiatal fiútól. A minaretbe sajnos már nem lehet felmenni, mert statikailag nem elég biztonságos, állítólag süllyed, vagy ferdül, vagy mindkettő. 

Kis hotelbeli  pihenőzés után, még vacsora előtt, felsétáltunk egy közeli kistemplomhoz, a Kálvária-hegyre. 

Gyönyörű volt innen a város. Persze a fiúk negyvenszer vesztek össze az odaúton mindenféle mondvacsinált bajaik miatt. 

Vacsi után még tettünk egy kis kört. A szabadtéri színpadon éppen Tankcsapda koncert ment, kicsit ácsorogtunk ott oldalt a kordonok mellett, látni ugyan nem láttunk, de hallani egész jól lehetett, majd miután meghallgattuk a kdvenc számainkat hazasétáltunk.  

Jó volt, hogy két szobánk volt a hotelben, így nem volt olyan nyüzsi este. Milán és Máté aludtak a másik szobában, mi pedig Marcival az egyikben.