Zöldgally

Majd holnap megmutatom azt is, hogy a hétvégén Ózdra mentünk, és szombat délutén kimentünk Szilvásváradra, és hogy a nemrégiben a hegyek közé felhúzott teljesen tájidegen betonbunker jellegű lovasszínházat leszámítva még mindig nagyon szép, és egy kellemes sétát lehet tenni egészen a Szalajka-völgyig.
A gyerekek rollerrel jöttek, gondolván, hogy kevesebb lesz a rinya, hogy meddig kell még menni, és egész sokáig teljesen jól is működött ez a felűllás, hogy a fiúk mentek előre rollerrel, a nagyok vigyáztak a kicsikre, és időnként bevártak minket, gyalogosokat.
Már visszafelé indultunk éppen, és alig hagytuk el a rétet, mármint mi, felnőttek, mert a gyerekek előrementek megint a vízesés felé, ami mellett van egy elég meredek, és gödrös lejtő.
És persze hiába kiabáltunk utánuk 4-en, hogy nehogy nekimenjenek a lejtőnek rollerrel, mert vagy nem hallották, vagy nem akarták meghallani, de Máté persze érzett magában annyi bátorságot, hogy rollerrel indult el lefelé. Állítólag a kicsik is rollerrel mentek le, azért bátorodott meg annyira, de ahogy én láttam úgy 50 méter távlatából a kicsik tolva indultak el, max a lejtő alján pattanhattak rollerre. Mindegy is, mi már csak azt láttuk, hogy Máté elesett, és gubbaszt a rollerje mellett. Ekkor még nem gondoltuk, hogy nagyobb baj lehet, mert szokott Máté színészkedni, pláne, ha közönsége is van, de ahogy beértük, csak mondta, hogy fáj a keze, és nem jó, és jajjj.
Nem olyan volt, mint Marci keze tavaly ilyenkor, amiről egyértelmű volt, hogy törés, az látszott, hogy megütötte, és kicsit dagadt, de nem reméltük, hogy hátha csak zúzódás.
Este már nem mentünk fel a kórházba, de másnap délelőtt, bár a fájdalma csökkent, mégis úgy döntöttünk,hogy bármi is van, jobb lesz az, ha ránéz egy orvos, legalább tudjuk, hogy mi van.

A kórházba gyorsan bejutottunk, a kapuban felvették az adatainkat, kézfertőtlenítés, lázmérés, és már ott is álltunk a betegfelvételen. Itt vártunk egy darabig, mert pont befutott egy mentő egy bácsival, és azt elénk vették, de aztán hamar bent voltunk az orvosnál, aki megtapogatta, megnézegette, és mondta, hogy nagyon nagy baj biztos nincs, legrosszabb esetben zöldgally, majd felkísért minket egy bácsi röntgenre, majd vissza le.
Az eredmény, hogy valóban zöldgally törése van Máténak, de szerencsére nem olyan súlyos, nem olyan nagyon szilánkos, csak 1 kis hasadás van a karján. Persze ettől függetlenül ez mégiscsak egy sérülés, és fájt neki nyilván.
Kapott egy sínt, és egy hét múlva kell jelentkeznünk majd a Bethesdában.

Nem mondom, hogy nem voltam full pipa Mátéra, hogy nemhogy nem hallja, amit kiabálunk, de hogy még csak gondolkodni sem tud!
Tavaly Marci keze miatt szívtuk meg a nyarat, most meg Máté... komolyan kabaré.

Nem akarok már több kórház ablakából a panorámában gyönyörködni!

Hát így jártunk! Innen szép megint nyerni :-) Üdv, nyár! Üdv, nyári szünet!

Ahogy jöttünk le a röntgenről, és elmentünk a betegfelvételes ablak előtt, pont ott állt egy Máté- korabeli fiú az anyukájával, és azt a félmondatot kaptuk el, hogy " elesett a rollerrel".  :-) Szóval vigyázzatok magatokra!