Rózsaszínben

Érkezés után nem időztünk sokat a hűvös faházban, hanem inkább elmentünk bevásárolni a meleg plázába. Velünk az időjárás márpedig nem szúr ki, hihihi :) Na neeeem, egyébként is mentünk volna. Aztán gyorsan kipakoltunk, és mentünk is le a sétányra. Jobb dolgunk úgysem volt. Sétálni esőben is lehet, mást meg nagyon úgysem, és nagyon kíváncsi voltam az új sétányra, annak ellenére, hogy én régipárti vagyok, vagyis a láncos verzió nekem mindig is bejött, és azt kell mondjam, ez így is maradt. 

Nincs nagy tolongás :)

Az új, láncmentes, falépcsős, korlátmentes sétánytól minden egyes nap hidegrázást kaptam. De komolyan! Egyfolytában arra vártam, hogy vajon melyik gyerek fog először belesni a vízbe, vagy melyik fogja szétütni magát a nagy köveken. Szerencsére egyik sem történt meg, de ez nem a stéget igazolja, hanem azt, hogy néha őrült veszekedések árán elparancsoltam mindegyiket a víz mellől. 

Esőben és sötétedés után különösen gáz szerintem az fából épített kiülő, ami 3 szintes, de nem lehet látni, hogy hol vannak a lépcsőfokok, és ha kicsit is nem figyelsz a lábad elé, akkor garantált a fejes a Balatonba. De hát nem kérdezték a véleményemet :) Ja, és Marci vagy 3szor tanyált az új márványlapokon a futóbicajával, mert csúszott esőben, és csak azért nem többször, mert aztán bölcsen a szélén ment a nagy köveken, vagy a bicikliúton.  

Na mindegy. Kimorogtam magamat már ott is, meg igazából már jóval korábban is, amikor megláttam a terveket az interneten. Végülis meg lehet szokni, a fiúk is megszokták, hogy nem kísértik a sorsukat, de a régi akkor is jobb volt, de mindenképpen praktikusabb.

Az új fastégen

Korlátok nélkül

A kikötőből visszafelé jövet viszont nagyon szép rózsaszín naplementét kaptunk kárpótlásul a rossz időért. Pár percig tartott csupán, pont addig amíg lőttünk pár szép képet. Csodaszép volt! Rózsaszínben pompázott az egész Balaton :) Sosem láttuk még ilyennek. Pár percig igazán rózsaszínben láttuk a világot :)