Szegedi séta

Még egy utolsó decemberi bejegyzés, így január elején, aztán blogilag is elkezdhetjük az új évet :) 

Milán szülinapi makói csobbanását  összekötöttük egy szegedi látogatással is, mert mindenképpen meg szerettük volna pislantani az akkor 2 napos Fannikát. Így reggeli után rögtön Szegedre indultunk, ahol először barátokkal találkoztunk, akikkel már régen nem, majd mivel a kórházba nem tudtunk rögtön bemenni, kicsit sétáltunk a városban. 

Jég hideg volt egyébként, olyan arcot csípő, és nagyon-nagyon hó volt. Milán 2 percenként kérdezgette, hogy mikor megyünk már a strandra, közben pedig az útszéli jégdarabokat tördelte.

Megnéztük a Tiszát, a Dóm teret, amit még mindig felújítanak, de így is nagyon szép. Ráadásul a nap pont a dómra sütött, és csak úgy ragyogott a téli napsütésben. A sétálóutcán ettünk egy hamburgert és közben megmelegedtünk. 

A Hősök kapuja

Fannika szülőháza

A kórházba nem mehettek fel gyerekek, amit tudtunk, és nem is volt baj, Marci egyébként sem volt babalátogató állapotban, így felváltva fölszaladtunk és gyönyörködtünk a pici lányban az ablakon túlról. A skacok addig lent ücsörögtek a narancssárga széken rögtön a bejárat mellett jobbra. Milánt már csak az tartotta életben, hogy innen már tényleg a strandra visz a következő utunk. 

És így is lett. De erről meg már írtam.