Máté igazi és hivatalos születésnapja idén éppen vasárnapra esett. Nagyjából Mikulás óta számolta, hogy hányat kell még aludni a születésnapjáig, és hogy jöjjenek a vendégek. Reggel már nagyon be volt sózva, és amíg főztem kábé 5 percenként megkérdezte, hogy mikor lesznek már itt, és mikor öltözhet ünneplőbe.
Mindenképpen a fehér ingét akarta felvenni, hiszen MA VAN A SZÜLETÉSNAPJA, nem hagyta magát eltántorítani, így végül engedtem neki, és próbáltam elhesegetni a szemem elől a szivárványszínű pecsétes inget a nap végén. De hát ma van a születésnapja, ha ez a vágya. hogy fehér ingben lehessen, ám legyen :)
Végül az ebéd is elkészült, és a vendégek is befutottak, és Máté örömmel számolta, hogy 12-en vagyunk összesen :)
A skacok hamar egymásra találtak. De hát ez mindig így van, amikor nagy ritkán össze vannak eresztve.
A nap hátralévő része a szokásos eszünk-iszunk-tortázunk-ajándékot osztunk forgatókönyv szerint zajlott.
Milán szerint halcomb volt az ebéd. Még azt is elmondta, hogy szerinte hol él az a hal, amelyiknek ilyen combja van.
- Hát ott ahol a cápák is élnek. A vízben.
Egyértelmű.
Máté pudingos-meggyes csokitortát kért, amit meg is kapott, bár a puding a torta közepén nem volt éppen telitalálat, de végülis finom volt és majdnem mind el is fogyott.
De az ünnepnek még nincs vége, nyakunkon a karácsony, a fiúk már nagyon várják, tegnap óta pedig már azt számolják, hogy mennyit kell még aludni Milán születésnapjáig. Januárban pedig még egy ovis-haveros bulit is tartunk, hogy teljes legyen a kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése