Sétáltunk
valamelyik nap hazafelé az oviból. Ilyenkor nyilván arról beszélgetünk,
hogy mi történt az oviban, mit meséltek, tanultak-e új verset,
ilyesmik. Egyszer csak Máté felkiált:
- Képzeld el Anya, hogy a jég is vízből van!!!!
- Igen- mondtam én, a számomra nyilvánvaló tényre.
- Te ezt tudtad?????- vont kérdőre szemrehányóan.
Hát egész véletlenül ezt épp tudtam.
Aztán tegnap
mikor kamillateával gőzöltünk gyorsan átbeszéltük, hogy a gőz is vízből
van, (bár Máté szerint az kamillateából), nehogy ezt az infót is mástól
kelljen megtudnia.
Reggeli öltözködéskor egy szál hupikék törpikés alsógatyában toporog a szoba közepén.
-Anya, anya!!!! Nagyon fázom!!!!
Kis szünet után hozzáteszi:
- És a szárnyacskám is elázott:) (idézet Bogyó és Babóca Áfonyaszedés c. meséjéből)
- Anya, majd én is téged veszlek feleségül! Jó?
Mesét néznek Milánnal. Milán lelkesen mondja, hogy agó, agó, ami nála autót jelent.
A következő párbeszédet hallom a konyhából.
Máté: - Az autó Milán.
Milán:- Agó, agó. -mondja helyeslően. Nem érti Mátét, hiszen ő is ezt mondja.
Máté:- Nem agó, AUTÓÓÓ. Úgy mondjuk A-U-T-Ó. AUTÓ. Érted?
Milán: Mond valami Augó-szerűt.
Máté:- Na most jó volt. ügyes vagy.
Orrszívó-porszívózni
kellene Milánt, de borzasztóan ellenáll, és egyedül nehezen boldogulok.
Máté készségesen ajánlkozik, hogy segít. Így is tesz, az ő feladata,
hogy szorítsa a csőbe a szívót, mert kicsúszik amikor harcolok Milánnal.
Milán torkaszakadtából üvölt, kábé mintha a bőrét nyúznám le
rétegenként. Máté nyugtatgatni próbálja:
- Nincs
semmi baj Milánka, anya csak jót akar neked, tudod! Fogsz kapni
levegőt!- és szabad kezével simogatni próbálja az üvöltő magát c-betűbe
feszítő Milánt.
Milánt persze nem hatja meg a vígasztalás, ugyanúgy ordít.... sőt... még nagyon hangerőre kapcsol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése