Idén is Veszprém

Gulya-domb, Gizella királyné-kilátó és a város

Még mindig Balaton, de már az utolsó beszámoló. Még egy cseh hazaúti elmaradásom is van... csak végzek, mire véget ér a nyár :-)

Vasárnap délelőtt nagyon tanakodtunk, hogy mi legyen. Eléggé felhős volt az idő ahhoz, hogy ne akarjunk egész nap strandolni, meg egyébként is.., az egész napos strandolás nem nekünk való, persze a gyerekek nyilván bírnák, de mi nemigen. Persze volt egész napos strandolás is a nyaralás alatt, de elég is volt... 

De nem akartunk távoli célt, inkább olyan lazulós kis sétát ebédig, aztán jöhet a strand. 

Én a csopaki kilátót javasoltam, ami ott van egy köpésre, de kicsit utánaolvasva ez egy nagyobb lélegzetű hegymászást igényelt volna, amibe nem akartunk belemenni. ( Sziklamászás, egyebek, szóval mindenképpen listás marad a kilátó a jövőre nézve :-) )

Ehelyett a veszprémi Gulya-dombot céloztuk meg, ahol nemrégiben építettek egy új, nagy kilátót, mindenképpen megnézendőt. 

A gulya-domb egyébként is szívem csücske hely, sokat jártunk ide ki a koleszból, de akkor még egészen másképp festett, mint manapság. Nem volt ennyire kiépítve, az állatkert sem vette még birtokba az oldalsó részét. 

Az állatkert fönti bejáratánál álltunk meg, és ott lehet elindulni a tanösvényen. 

Kétféle túra közül lehet választani, egy nagyobbat, ami a két kilátón kívül a Laczkó-forrást is érinti, és egy kisebb kilátósat. Mi most csak a kisebbet vállaltuk be, a térképen nézve ez is elég nagynak tűnt, végigsétálva azért nem volt akkora gáz.
Pikkpakk el is érkeztünk a kilátóhoz, a nagyhoz. A Gizella királyné kilátót tavaly tavasszal adták át, és a régi favázast egy nagyon modern fémvázasra cserélték, és igen egyedi lett a kivitelezése.

 A táblán klasszul le van írva, hogy csupán egy optikai csalódás eredménye az, hogy egy csavart hengert látunk, ha a kilátóra nézünk, valójában a kilátó minden darabja egyenes.

A kilátó lábánál állva egy gigantikus méretű, 7 emeletnyi, 22 méter magas  objektum állt előttünk. Szerencsére tömör fémlépcső vezet fölfelé, nem olyan lyukacsos, amin átlátni. Azt nagyon nem szeretem, amikor látom a lábam alatt a távolodó földet.

Végül mindenki feljött a legfelső emeletre. :-)

Ott  messze a Csatár-hegy, és a kilátója

Milán képei a kilátóról:

A Bakony hegyei és a kilátó oszlopai

Lejőve folytattuk tovább az utunkat. Haladtunk tovább a piros jelzésen, és el is érkeztünk az un. "sziklagyephez". Na itt már kezdett ismerős lenni a terep, mert ezeken a szikladarabokon sokat ücsörögtünk annak idején. Csak akkor még a másik irányból közelítettünk, és nem is volt turistajelzés, meg pihenőpadok, sem információs táblák. Ezek most már mind vannak. Még tűzrakó hely is.

Aztán meglett a másik kilátó is, a kicsi, ami igazából csak egy kilátócska, mert alacsony is, és "csak" a vár felé lehet jól látni róla, de talán ez is volt a cél, mert nem is lehet körbemenni rajta. A várpanoráma viszont valóban gyönyörű. De hát az mindenhonnan az 😍

És hogy ismételjem önmagam, és hogy a bakancslistám sosem fog elfogyni, és sosem lehet megunni ezt a vidéket, azt bizonyítja, hogy most megint bővült a listám, mert most nem volt idő azon a klassz lépcsősoron lesétálni a Séd partjára, mert akkor nagyon messze kerültünk volna az autónktól, így ezt legközelebbre halasztottuk, és egy Csatár-hegyi kirándulást is felvéstem magamnak.

A Gulya-domb után még jártunk egyet a városban, és most olyan jó volt, mert a VeszpémFesztet leköltöztették a völgybe, így a vár utcáján szépen, akadály nélkül végig lehetett sétálni. Leszámítva azt az akadályt, hogy Milán már a vár elején be a akart menni a Hősök kapujába, ahol valami börtönkiállítást hirdettek, de nem igazán akartunk most erre időt szánni, meg Marci is nagyon tiltakozott, meg kicsit drágállottam is a belépőt, szó mi szó. Tartok tőle, hogy a borsos belépőért nem kapnánk túl sok mindent cserébe. ( Ha valaki járt már ott bent, akkor szivesen veszek mindennemű beszámolót, érdemes-e megnézni, stb.. ) Én szívesebben mentem volna fel a Tűztoronyba, de mivel aznap már túl voltunk egy gigamagas kilátón, így nem akartam ezzel stresszelni a család tériszonyosabb részét. 😛 Így csak fölsétáltunk, meg le. De az nagyon jó volt.

Nagyon jól kiépítettek egy modern jegyvásárló részt a torony után, kis kilátóterasszal, büfével.

Odalent készülődik a VeszprémFeszt. Szerintem ezt a fehér oszlopos házat én még sosem láttam, igaz, errefelé eddig nem lehetett a vár utcájából kilátni. Később olvastam, hogy egy püspöki nyaralóhely volt az a villa, és a környező parkos rész.

Ott jártunk. 

Mátékám és Veszprém

Idei Veszprém pipa 👍