Ez volt

 Fogalmam sincs, hogy hol tartottam legutóbb, leginkább sehol, úgyhogy tulajdonképpen bármit is írok most, mindenképpen újdonság lesz :-) 

Igazából mondhatnám azt is, hogy nem történik semmi különös, ami egyrészről így is van, másrészt meg nyilván nem, mert azért mindig örténik valami. 

A januári első hét felemás volt még, a gyerekek itthon voltak, én dolgoztam, de igazából még ott sem történtek nagy egetrengető dolgok, mert még sokan szabadságon voltak, akik meg nem, na hát ők is még csak próbálták felvenni a decemberben leejtett fonalat. 

Aztán a múlt héten már volt iskola. Volt egy kis nyafogás is, hogy miért, de mivel én 5ből 3 nap is korábban induétam el, minthogy a gyerekek kidugták volna az orrukat az ágyból, vagy éppcsak kidugták, így a nyafogásból én ki is maradtam. 

Úgy van most a próbaidő alatt, hogy nagyjából felesben vagyok bent laborban, és kint az irodában. A laboros napokon, mivel nyilván egyedül még nem lehetek, és nem tudnék, igazodnom kell a lányokhoz, ( rettenetesen fiatalok 🙈 egészen más univerzumba kerülök, amikor hallgatom a cseverészésüket) így ezeken a napokon  negyed8-fél 8 között szoktam becsusszanni, attól függ, melyik buszt érem el. Felkelni nem esik jól, de közlekedés szempontjából egyébként teljesen korrekt, mert még nincsenek sokan sem a buszon, sem az utakon, és nem mellesleg hamarabb is telik le a munkaidőm, és ezek a napok egyébként is gyorsabban eltelnek érzésre, mint amikor csak a gép előtt ülök.  Bár most már gép előtt ülős feladatot is kaptam, nem csak szimpla olvasgatás a "dolgom", persze ez még mindig jócskán a fonalfelvevés része a munkafolyamatoknak, amolyan belekóstolgatás. Számtengerek, exceltáblák, értékelések, riportok, summary-k, egyebek. Na ez a része az, amit eddig sosem csináltam önállóan, csak láttam már ilyet :-) 

Aztán hétfőn a szülinapomat itthon ünnepeltük, rendeltünk vacsorát, meg volt torta, meg ilyenek, kedden pedig beváltottuk Feri karácsonyi ajándék szusi kuponját. Én tudtam, hogy nem annyira szeretem a szusit, de régóta beszéltük, hogy majd egyszer elmegyünk egy szusibárba, de mindig csak halogattuk, és  jó alkalomnak tűnt, hogy Feri akkor kapjon egy ilyen lehetőséget. Rettenetesen hideg volt kedden este, hármasban mentünk szusizni, Feri- Marci meg én, mert Máté edzésen volt, Milán meg nem szertei a szusit, Marci viszont igen. Ő ilyen kis gurmand. Most is nagyon ízlett neki, a maradékot meg hazahoztuk Máténak, és ő is szerette. 

A Kálvin téri reformáts templom. Ide járnak Mátéék az iskolából ünnepekkor istentiszteletre. 

Aztán még az első hétvégén elkezdtünk kirakni egy nyomozós kirakót, amit Milán kapott karácsonyra. Egy kis füzetben van egy Sherlock Holmes történet, ami nincs befejezve, ki kell rakni a kirakót, és állítólag abból ki lehet találni a megfejtést. Nos a kirakó elkészült, elég nehéz volt, mert nem volt mellé kép, úgyhogy vakon kellett kitalálgatni, hogy mi mi lehet, és hogy, és eleinte az sem volt egyértelmű, hogy milyen irányban van az egész, szóval jóóóó sokáig rakuk, először én meg Milán, aztán én meg Feri, aztán mikor én dolgoztam, akkor Feri egyedül, majd a végét megint Milánnal közösen, szóval mindenki belerakott egy kicsit -) 

A hétvégén nagyon szerettem volna felmenni a hegyekbe, megnézni egy fagyott hegyi patakot, de valahogy nem fért bele, vagy elbambultuk az időt. A héten pedig már teljes gőzzel megy minden, elkezdődtek a fociedzések is e héttől. Hétvégén félévzárás, de nem nagyon hatotta mélyen egyik fiút sem a dolog. Most Milánnak van csak tétje, mert náluk most kell jelezni, hogy milyen tagozaton akarnak továbbmenni 9-dikben. Milán marad a term.tud. vonalon, azt mondja, hogy meg is van hozzá minden feltétele, úgyhogy no para. Én meg hittem neki. 

Nem bánnám, ha már a télnek, de legalábbis a hidegnek vége lenne már, rendületlenül várom a tavaszt. ( meg a nyarat)