Újévi kirándulás a Bölcső-hegyre

Néhány éve már rendszeres, hogy újévkor kirándulni megyünk. Ennek igazából tányleg nem volt semmi akadálya, hiszen mondhatni tavaszias meleg van/volt, és ez azóta is tart, aminek nyilván meg lesz majd a böjtje, amikor áprilisban meg még mindig tél lesz, de kirándulni pont jó volt az a 10 fok körüli hőmérséklet. 

Először a Nagy -Szénásban gondolkodtunk, mert Ferinek ott nagyon tetszett, amikor ott voltunk, de mivel nem keltünk túl korán, meg a reggelivel is kényelmesen haladtunk, így újraterveztünk, hogy ne kelljen átlósan keresztbevágni a városon, így kerültünk a Szentendre fölötti Bölcső-hegyi kilátóhoz 

A kilátót tavaly (mármint tavaly-tavaly, 2021-ben ) adták át újra, mert a hegy régi kilátója már nagyon megrongálódott, és újat építettek helyette. Szóval egy jó úticélnak tűnt. 

A Lajos-forrást egyszer már beterveztük, amikor a Vasas-szakadékhoz mentünk, akkor ugyanott parkoltunk, ahol most, is, az Anna-völgyi vízesésnél, de akkor valahogy nem jutottunk el a forrásig, cserébe akkor is nagyon jót kirándultunk, de most akkor mindenképpen az volt a terv, hogy Lajos-forrás, és onnan fel a hegyre. 

Persze nem volt ez azért olyan sima, mert amikor a betonútról megláttuk/tam a vízesést, akkor persze le kellett oda menni. volt is mellette egy klassz erdei ösvény, és még emberek is voltak rajta, jól nézett ki. 

Jó is volt, és úgy néztük a térképen, hogy majd kicsit arrébb majd fog felvelé vezetni egy ösvény, amin vissza tudunk térni az útra. De az az ösvény vagy nem volt, vagy elvétettük, vagy nem ott volt, ahová mi gondoltuk, de a lényeg, hogy volt egy kemény 20 percünk, amikor mindenféle dzsindzsáson és szúrós bokorrengetegen kellett átverekedni magunkat, hogy ráleljünk az ösvényre. Végül azért meglett. 

És bár szép napos időben indultunk, mire visszaértünk a forrás felé vezető betonútra, amiről le lehetett volna térni ugyan, de az kisebb/nagyobb kerülő lett volna, így tartottuk magunkat a legrövidebb út mellett, amin viszont komoyl köd kezdett körbevenni minket. Ami amúgy hangulatos volt, csak fura. 

A fiúk teljesen kiborultak, mire elértük a forrást, ők innen már nem is akartak igazából továbbjönni, de valahogy mégicsak sikerült meggyőzni őket, hogy innen már olyan közel van a kilátó, hogy kár lenne kihagyni, vaaaagy neadjisten újra vissza kelljen jönni majd, hogy a kilátóba is felmenjünk :-) Szóval csak nekivágtunk a hegyoldalnak, amiről azt írták, hogy elég meredek kaptató, és valóban meredek volt, de nem volt vészes amúgy. 

Lentről már látszódott, hogy a nap igyekszik áttörni a ködrétegen. 

És kicsit feljebb érve ott is volt a meleg napsütés. 

Meg a kilátó.

És alattunk a ködtakaró. Nem mondom, köd nélkül is biztos szép a kilátás, hiszen körbe lehet látni a környező hegyeket, de így ködbe burkolózva is nagyon tetszett nekem . 

Máté nem volt velünk, mert neki a családi focin elrúgták a térdét, és otthon lábadozott. 

Visszafelé lementünk ugyanúgy a forráshoz, de onnan az erdei úton mentünk vissza a kocsihoz. Először a sárgán, majd a zöldön, és egy szakaszon már ismerős is volt, hogy arra jártunk, amikor a Vasas-szakadékhoz mentünk. Nyilván az erdei út sokkal izgalmasabb és szebb volt, mint felfelé a beton. A fiúknak sem volt egy szavuk sem gyakorlatilag, mert a kidőlt fákon, meg a vízmosásokon átkelve valami túlélőshow-sat játszottak, és volt, hogy még szaladtak is ! Bizony! akik felfelé már alig éltek, és egy lépést sem akartak megtenni :-) 

csaknem 9 km-t gyalogoltunk, ami pont elég is volt, és ami nagyon meglepő volt, az az, hogy nem is nagyon találkoztunk emberekkel, pedig ez egy felkapott kirándulóhely. Leszámítva azokat a vizes embereket, akik rengetegsok műanyag ballonnal parkoltak le a forrásnál, és töltötték meg sorra őket vízzel. Plusz a kilátóban 1 pár volt előttünk, és felfelé jött még egy család, de nem volt tömeg, nem volt egymást kerülgetés, úgyhogy nagyon jókor jöttünk. A többieknke biztos durva volt a szilveszteri buli, nem tudtak jönni kirándulni :-) 

Úgyhogy remélem, hogy sikerült megalapoznunk az idei aktív évünket is, csakúgy, mint tavaly és tavalyelőtt, és sok új , eddig ismeretlen helyet fogunk tudni idén is felfedezni országhatáron akár innen, akár túl, vagy is-is, vagy régen látott helyek újrafelfedezése is belefér, tényleg. Tavaly 31 élménymappát készítettem a googlefotókban a kirándulásainkból, programjainkból, ha idén is legyen legalább ennyi :-)