Rohanok az idő után, és mielőtt átcsapunk a novemberbe még gyorsan megírom, hogy október 23-án a Gerecsébe mentünk, hogy magunkba szívjunk egy kis napsütést még, talán utoljára az idén. És milyen jól tettük, mert erre a hosszú hétvégére igaz hideg éppen nincsen, de olyan ködös, szötymörgős, nedves idő van...
A múlt héten, hogy a szombatot mivel töltöttük, már a jóég se tudja. Milánnak talán meccse volt, meg a szokásos vásárlás-főzés-mosás. Újabban már kár nagy terveket szövögetni vásárlás terén, mert nagyjából azt vesszük meg ami van, mert sokszor ütközünk üres polcokba, amin a még megfizethető cuccoknak kéne lenniük. A múlt héten pl már margarin sem volt, meg sonka sem, olyan, amilyet venni szoktunk. Zöldségekről nem is beszélve. Kenyér is csak hébehóba, a kistescóban meg már hetek óta nem sütnek magos zsemlét, cserébe a sima árát felemelték annyira, mint amennyibe a magos került, mikor még volt.
De szerencsére vasárnap ünnepnap volt, és nem fenyegetett az a veszély, hogy boltba kelljen menni, nyugodtan mehettünk a zöldbe.
A Tatabánya fölötti Turul-szobornál kezdtünk, onnan sétáltunk tovább a Szelim-barlanghoz, amiről már sok szép képet láttam, és innen felmentünk az egykori bányafelvonóból átalakított kilátóba, ami egy bányamérnökről Razninger Vincéről kapta a nevét.
Út közben még jó nagy köd volt, de mire odaértünk már szépen sütött a nap.
Elég sokan voltak, lenn a turulnál viaferrátázók csoportjai gyülekeztek, a barlangnál és a kilátónál gyerekcsoportok és nagyobb társaságok kirándultak, piknikeztek. Szép idő volt, igazi kirándulásra, feltöltődésre való.
A kilátó csak igazán bátraknak ajánlott, mert bár végig a lépcső mentén be van rácsozva, a keskeny lemezlépcső felkanyarogása eléggé gyomorforgató is tud lenni.
Innen másik ösvényen sétáltunk vissza az autóhoz.
A Turul-szobornál egy látogatóközpont is volt/van. Hogy nyitva volt-e, és hogy mi van benbe, azt meg sem néztük, inkább a jó levegőn töltöttük el az időt.
A Turul és környékén szeretünk túrázni. Emlékezetes a hely nekünk, kb. 2 éves volt Vince, amikor rohanás közben nem vette észre a kiálló sziklát és úgy esett, hogy beütötte a fejét, a nyomát örökre őrzi.
VálaszTörlésEgyre kevesebb bizonyos élelmiszerekből a választék, cukor pl. nagy kincs, ha látok, akkor mindig veszek, de ilyen a liszt és az olaj is. A híreket olvasva ez még csak a kezdet.
Ó, hát remélem, azért szebb emlékeket is őriztek a helyről :-)
TörlésMi egy nappal előttetek voltunk 🙂
VálaszTörlésElőtte végigsétáltuk Tatán a Fényes tanösvényt. Az is fantasztikus.
Nahát, akkor nagyon egy rugóra járt az agyunk megint :-) a tatai tanösvény is rajta van a listámon, meg úgy általában Tata is, mert ott is már ezermillió éve voltunk utoljára.
Törlés