Balatoni nyaralás 5.1.- Dörgicsei templomromok

Egyszer voltunk már Dörgicsén, amikor megnéztük a Levendáriumot, és a közvetlenül mellette lévő Felsődörgicsei templomromot. Akkor láttuk, hogy a faluban ezen kívül még 2 középkori templomrom, de akkor nem fordítottunk ezekre is időt. Viszont annyira szép az a környék, annyira hangulatos azokon a kis Balaton-felvidéki falvakon keresztülautózni, hogy azóta a listámon volt a másik két templom felkeresése is.

Azon a napon, amikor végül Dörgicse mellett döntöttünk, a fő program nem ez volt, hanem az, hogy visszafelé a változatosság kedvéért Tihanyba megyünk strandolni. Kicsit besokaltam már a füredi tömegtől, de mivel az ottani strandot már jól ismerjük, nehezebben szánjuk el magunkat arra, hogy másik helyre menjünk. Leginkább az a sarkalatos pont, hogy mennyire mélyülő a víz, mivel Marci még nem annyira stabil a vízben, bár ő határozottan állítja, hogy az, de én jobb szeretem, ha leér stabilan a lába.

Aznap már jóóó meleg volt, és hosszabb strandolást terveztünk, meg Máté kajakozni szeretett volna mindenképp, és azt gondoltuk, hogy a tihanyi strandon majd lesz lehetőség kajakbérlésre. Korábban, pár éve, az örvényesi strandon kajakoztak a fiúk, de azt most átépítik, felújítják, úgyhogy inkább kihagytuk. A hosszú strandolásért cserébe viszont egy kis Dörgicsét kértem :-)

Először az alsódörgicsei templomromhoz mentünk, mert Füred felől az van közelebb. tudtam, hogy ez egy kisebb romocska, és valóban nem is volt túl nagy. Ráadásul piros-fehér kordonnal körbe is van kerítve, és nem lehet igazán közel sem menni hozzá. Mégis olyan szépen mutat ott a nagy füves kaszáló közepén.

Villámgyorsan körbe tudtuk járni a romokat, úgyhogy nekivágtunk a mezőnek, hogy a párszáz méterrel arréb lévő barokk hidat is megnézzük. 

Hát a híd sem volt egy nagy látvány, és a semmiből vezet a semmibe gyakorlatilag, de a híd alatt állítólag különleges lepkefajtáknak van a lakóhelye. És valóban rengetegsok lepke szálldosott körülöttünk, gyönyörűek voltak, kisebbek, nagyobbak, sárgák, kékek, tényleg nagyon klassz volt.

Marcinak rá is szállt a szandáljára. Először 1, aztán 2, Marci pedig nem mert/akart megmozdulni, hogy nehogy elrepüljenek.

A lepkék után visszasétáltunk az autóhoz, és elautóztunk a nagyobb Boldogasszony- templomromhoz, ami a faluban van. Na ez már tényleg hasonlított egy igazi templomhoz, még ha romos állapotban is volt, mégis... a fiúk is nagyobb izgalommal vetették bele magukat a felfedezésébe.

És innen a domboldalról még a Balatonra is ráláttunk.

A kocsihoz visszafelé a szivecskésablakos ház felé mentünk, az én kedvemért. Hát ez valami gyönyörű.
Az udvarban ez a nyárikonyha... ez mindent vitt.

Nem volt más hátra, mint strandolás :-)
De előtte még "Ott a Balatoooont!"-t játszottunk az úton. Mert a balatoni nyaraláshoz hozzátartozik, hogy amikor gurulunk le Füreden a Deák Ferenc utcán, vagy amikor Veszprém felől jövet Csopaknál megpillantjuk a hegyoldalról a felvillanó Balatont, akkor kitörő örömmel ujjongunk, hogy " Ott a Balatooooon!!!" És most is olyan úton gurultunk le a 71-esre, hogy ott volt :-)