Ezaz

Egyáltalán nem értem, hogy hová tűnnek a napok... A suliban egyre sűrűsödnek a programok, feladatok, elfoglaltságok, fizetnivalók.
- Milánék pénteken kezdik az idei korcsolyaszezont. Megdöbbentő, hogy már megint itt tartunk. Még csak most pakoltuk el a korcsolyákat. Na jó, nem, de majdnem.
- Múlt héten volt nyílt óra az alsóban. Hogy felsőben mikor lesz, azt a homály fedi egyelőre, igaz, van két időpont is megadva a honlapon, de állítólag egyik sem az igazi. Kicsit káoszosnak érzem ezt az iskolai kommunikációt, meg úgy mindent, ami az iskolával kapcsolatos, és fáraszt is nagyon már, hogy soha semmi nem működhet elsőre jól, hanem mindenért külön kell szólni, hogy mi van már? Kezdve az angol oktatással és bármivel befejezve. ( az angolról regényt tudnék írni, de nem teszem... nem bírná a billentyűzet.)
- Mátéék nem mennek már idén iskolai korizni, legalábbis a nagy Városligeti jégpályára nem, mert állítólag nem tudják ezt felsőben megoldani, kísérőtanár, órarendátszervezés, ilyesmi. Én erre azt mondom, hogy ha akarnák, tudnák, de hát egyszerűbb azt mondani, hogy nem megy. Úgyhogy már látom magam előtt, hogy egész télen megy majd a rinya, hogy vigyem korcsolyázni. A kerületi, közeli pályára állítólag tesiórán majd ki fognak menni. Állítólag. De az meg ilyen nagy fiúknak már úgymond nem sok kihívást rejt.
- Elkezdődött a zeneiskolában az év végi hajrá. Máténak átvariálták a vizsgarendszerét, és idéntől nem úgy lesz, hogy az adott tanár diákjai egyszerre vizsgáznak kicsitől-nagyig, hanem az adott évfolyam összes diákja fog egy napon hegedülni. Ami részben érthető, másrészt meg nem tetszik ez annyira, hogy már a zenében is egymáshoz kell hasonlítgatni a gyerekeket, hiszen mindenki a maga ütemében halad, hol gyorsabban, ügyesebben, hol lassabban, de attól még nem rosszabb hegedűs a másiknál. Szóval kicsit para a dolog, szerintem, a hegedűtanárnak sem tetszik az új rendszer, de hát nekünk van a legkevesebb beleszólásunk ebbe, gyakorlatilag semmi.
Úgyhogy Máté nov.28-án vizsgázik hegedűből, addig még lesz 2 zongorás próbája.
- Milán vizsgája majd csak dec. 13-án lesz, ami viszont egybeesik az iskolai Luca-napi vásárral, ami miatt már most görcsöl, hogy nem akarja kihagyni. Nincs ám semmi extra, az osztályok adják el a saját kézzel készített portékájukat. Majd kitaláljuk, hogy legyen.
Ő egyébként fújja a furulyáját, mint az őrült, néha már fájdalmasan sokat is fújja, mert jön-megy, és a furulya mindig a kezében van, és el-eljátszik egy dalt. A múltkor valamin jól berágott itthon, le lett szidva valamiért, már nem tudom miért, és elvonult nagy puffogva-duzzogva és elkezdett furulyázni. 5 perc múlva nem volt semmi baja. Máté bezzeg nem vonul el idegből hegedülni. :-) És még jó, hogy nem dobolni járnak.
- Szombaton egy interaktív zenés előadáson voltunk. A Magyar Filharmóniának van mindenféle bérlet-sorozata, és  Mesélő Muzsika az kifejezetten gyerekeknek szóló interaktív zenét megismertető, megszerettető előadás sorozat. Most a népzene-műzene volt a téma. És igaz, hogy  haveros program  volt, 3 család 6 gyerek, és azért ment a buli, de tetszett nekik a műsor. A kicsik ( a Milánkorúak) nagyon jelentkeztek is, de nem szólították fel őket.
- A lakás. A kapcsolók-konnektorok meg vannak rendelve. Nem gondoltam, hogy ekkora macera lesz kiválasztani, hogy milyen legyen, Egy csomó boltban voltunk, egy csomó webshopot megnéztünk, én még visszamentem az obiba is megnézni az egyik tipust, végül egy olyat választottunk, amire csak a sokadik körben figyeltünk fel. Nem kell nagy dologra gondolni, semmi extra, de két semmiextra között is hatalmas árkülönbségek vannak.
- Feri végül megrendelte a vécécsészét is. 2 naptól-4 hétig terjedően szállítják. :-) A 2 nap lassan letelik. Számolta vagy egy hétig, hogy melyik tipus fér be kényelmesen. Nem gondoltam, hogy ekkora macera lesz kiválasztani... vagy ezt már mondtam??? :-)
Végül még az is kiderült, hogy a vécéhez kell a tartályt választani, hanem tartályhoz a vécét, mert nem ugyanaz jön ki. Na mindegy. Reméljük, lesz előbb-utóbb vécénk. Még egy! Örömünnep lesz az a nap, én mondom!
- Most a lámpákat próbáljuk kiválasztani. Nem emlékszem rá, hogy amikor ide költöztünk, akkor ennyit vacakoltunk volna a lámpákkal, de hát olyan rég volt már... milyen szín, milyen forma, függő, mennyezeti, milyen izzó, hány darab... de lassan körvonalazódik a koncepció, és az egyszerűbb helyiségekbe, mint pl. vécé, kamra, már meg is rendelte Feri. Nyilván nem ez a két helyiség okozza a nagyobb dilemmát. És a nagyobb költséget sem.

Szóval halad minden a maga útján. A tél is lassan ideér. Hiába reménykedtünk, hogy idén nem kellenek téli cuccok.