Címszavakban

- volt nálunk is őszi szünet. Igaz, nem tűnt fel. Feri külföldön volt, úgyhogy nagy őszi kirándulásokról, ahogy azt korábban elterveztük szó sem lehetett. Pedig nagyon ránk férne.
Azon kívül, hogy mostanában folyton marják egymást mindenféle kombinációban, azért próbáltuk kihasználni a szünetet is. Voltunk focipályán focizni a haverokkal, közben én futhattam, úgyhogy ez jó volt :-)
- Voltunk moziban is, mert Marci még a múltkor kinézte az Aprólábat, hogy majd nézzük meg, és most megint kezébe került vmi szórólap, amin ott volt a plakátja és eszébe jutott. Végülis jó volt, féltem, hogy gagyi lesz, és Máténak nem lesz bejövős, de neki is tetszett végül, bár ő a Johnny English-t nézte volna inkább. Már jó ideje rágja a fülem, hogy töltsem le neki, mert egyszer nézték angol órán, és azóta ez a menő film az osztályban, ő meg még nem látta. Én nem szeretem Rowan Atkinsont, de ők a Mr. Bean rajzfilmet is szeretik, úgyhogy én annyira nem erőltettem, hogy én is megnézném, inkább elmentem a kicsikkel boltba, míg Máté itthon mozizott. Most a második részért rágja a fülem. Sose lesz vége :-)
- Tanultak is. Ki többet, ki kevesebbet, és a hangszerük is elő-előkerült. Milán olyan léptekkel halad a furulyával, hogy a tanárnő most új könyvet vetetett, hogy tudjanak haladni. Azt mondja, a hiányzó hangokat általában már oboán szokta tanítani, de a második félév előtt nem akar még oboát adni a kezébe, meg így vizsga előtt jobb az, ha még furulyázgat. Mondjuk tényleg szépen fújja, majd egyszer levideózom.
- Nov.1-jén szétszedtük a még megmaradt konyhaszekrényt, és átszerelgettük a felső szekrényeket az új helyükre. Így a kisgépek, poharak, teafüvek, miegyebek alól újra előbukkant a konyhaasztal. De nincs még kész teljesen, mert majd az alsó részen is kell egy kis mahina, itt levágni, ott hozzátoldani, itt kivenni egy szekrényelemet, ott hozzátoldani, meg takarólécek, és takarólapok is kellenének. Csakhogy, hétfőn kiderült, hogy ezt az ikeás szekrénytípust 2014-ben kivonták a forgalomból. Szóval, az, hogy amikor a mosogatógépet szereltük be és kellett egy takaróelem, és bementünk, megvettük, hazahoztuk, felszereltük, na ez most nem fog menni. Egyelőre nem tudom mi lesz a megoldás. Az egész konyhaszekrényt nem terveztük, hogy lecserélnénk. Ferivel még csak szőrmentén beszéltünk erről, mert a változatosság kedvéért ezen a héten megint nincs itthon.
- aztán nehogy már az legyen, hogy vége az őszi szünetnek, és akkor majd szusszanok egyet hétfőn reggel, és legalább egy fél délelőtt nem csinálok semmi... naneeeee.... Marci hétfőn még nem volt oviban, mert akkor takarították az ablakcsere után a csoportszobát. Estére csalánkiütésszerű kiütései lettek a lábán, valószínű attól az ikeás fahéjas fánktól, amit a barátnőmtől kapott. No para, kezeltük/kezeljük, elmúlt. Tegnap az oviban viszont jól beebédelt sárgaborsófőzelékből. Állítólag vagy négyszer kért repetát, mert annyira ízlett neki, mondták is az óvónénik, hogy nem kéne, de hajthatatlan volt. Estére már fájt a hasa. Nyávogott, kínlódott, és nem aludtunk egész éjjel, mert csak forgolódott. Ma nem volt megint oviban. Mostanra, dél körülre lett már szerintem jobban. Már nem fáj a hasa.
- És még csak szerda van. És szombatig tart a hét.
- Holnap jön elvileg a kazános, aki beüzemeli a kazánt odaát, és akkor már semmi sem állhat annak az útjába, hogy fűtsünk is vele.
- A villanyszerelés a következő lépés. És akkor nemcsak meleg lesz, hanem világosság is :-)
- Fáradt vagyok. Kialvatlan. Karikásak a szemeim, és fáj a fejem. Erről meg mindig az a Vad Fruttik dal jut az eszembe :-) annyira azért nem vagyok szélsőséges állapotban, mint amit a dal sugall, de azért az egy jó nóta :-)