2018. augusztus 30., csütörtök

Hát ööö....

Az, hogy 3 nap múlva vége van a szünetnek, és kezdődik újra egy őrült fejvesztett rohanás egészen június közepéig, számomra még akkor is hihetetlen és feldolgozhatatlan, ha a másik részem már úgymond tűkön ül, hogy legyen végre egy kis nyugi itthon. De pontosan tudom, hogy már az első iskolás hát után azt fogom mondani, hogy inkább menjünk vissza az itthonkínlódós-örökkéösszeveszős-közelharcos nyárba, semmint az tanév, sakkozás az idővel, a különórákkal, hogy ki-mikor-hová-hogyan fog tudni eljutni és hazajutni, hogy hogy fog működni a felső tagozat Máténál, hogy hogy zajlik majd a tanulás, mennyire kell hazahordani a leckét, és legfőképpen mikor lesz ideje itthon arra, hogy tanuljon is érdemben, hogy Milán oboaóráját hová fogom tudni berakni, hogy az aa lehető legfájdalommentesebb legyen mindenkinek, emellett jó lenne, ha már idén tudatosan el lehetne kezdeni készülni a 8 osztályos felvételire, Máténak a 6 osztályosra, és akkor Marci tanítónéniválasztása emellett már szinte eltörpül, pedig nem kéne, mert hát mégiscsak megérdemli ő is, hogy alapos rákészüléssel és átgondolással válasszunk  neki tanítónéniket. Szóval nem fogunk unatkozni, az az egy biztos és garantált. Hogy a fiúk egyike-másika mennyire lesz önálló és önjáró, azt most még homály fedi. Nem kizárt, hogy Máté elindul majd az önállósodás útján, ez persze attól is függ majd, hogy Milán különórái mennyire lesznek összeegyeztethetőek az övéivel. Minden képlékeny még, minden bizonytalan. 
De hogy szokjuk hétköznapokat,  elkezdjünk betörni,  ma kaptunk egy kis ízelítőt, csak hogy ne lepődjünk meg annyira jövő hétfőn. 
Ma reggel ugyanis fél8-kor már ébresztő volt mindenkinek, ( hahaha, ez pont 1 órával később van, mint ami iskolaidőben szokás, szívtuk is a fogunkat rendesen) mert Mátét sportorvosi vizsgálatra kellett vinni. Ma volt az utolsó lehetőség, úgyhogy muszáj volt. De amikor kiválasztottam ezt a napot, (arra számítván, hogy biztos senki nem hagyja rajtam kívül az utolsó napra :-D, de tévedtem) akkor még nem tudtam, hogy Máté kap egy felkérést, hogy vegyen részt az évnyitós műsorban, aminek ma 10-kor lesz a próbája a suliban. Szóval gondoltam, az a legtutibb, ha odamegyünk kezdésre, 8.45-re, és akkor remélhetően hamar végzünk. Oda is mentünk, de akkor már vagy tizen várakoztak ott. Khmmmm, khmmm... Mondja az egyik apuka,  (amolyan mindenlébenkanál, mindenhezértek, és mindentjobbantudok típus, akitől kiráz a hideg)amikor elrebegtem, hogy mi sietnénk, mert a gyereknek fellépése van/lesz, hogy ők már itt vannak 8.10. óta, de nyugodtan menjünk csak be mi, mert ők nem sietnek! Gondoltam, hogy megkérdezem, hogy akkor mi a búbánatnak vagy itt nyolctízkor, ha a rendelés eleve csak 8.45-től volt meghirdetve, az orvos meg csak 9-kor jön, és 11.45ig akkor vidáman és dalolva besétálhatott volna a fiával, ha ráér, de nem kérdeztem semmit. Biztos ők is szoktatják már magukat a koránkeléshez :-) 
Sportorvos pipa, szerencsére gyorsan végeztünk, és a fellépőbaráték is ott voltak, úgyhogy együtt rongyoltunk át a suliba a próbára. 
Próba lezajlott. 3-4szer elpróbálták, a végén már egész vállalható lett a műsor. Tény, hogy nem egy Angélanéni féle rendezés lesz, el is hangzott, hogy próbálják meg elképzelni hozzá, hogy mit mondana Angéla néni, és úgy mondja mindenki a szerepét. Máté a verse mellé még kapott nagy hirtelen egy pár sort a jelenetben is. 
A kicsik addig a pályán fociztak. 
Majd innen bebuszoztunk a belvárosba, ahol nekem volt egy találkozóm, és mire azzal végeztünk, addigra teljesen hullák lettünk. 
Ettünk egy hambit, bementünk a Könyvudvarba, hogy látunk-e valami érdekeset, és hazafelé a buszon már majdnem elaludt az összes gyerek. 
Bezzeg hazaérve már egyik sem volt annyira álmos, hogy lefeküdjön aludni.... 

holnap Máté meg Feri elmennek Szentesre, és csak vasárnap jönnek haza. Még épp időben előkerestem ma délután a fehér ingeket :-) szerencsére még Mátéra is jó annyira az inge, hogy ha a nem sikerül másikat vennem nélküle a hétvégén, még akkor is jó lesz rá hétfőn. 
A tornacipőjére viszont azt mondja kicsi, úgyhogy abból kell majd nagyobb, pedig tavasszal kapta a meglévőt is, de most már ezen az ügyön is rajta vagyok. 

Marci oviszsákja is lekerült a fogasról, holnap az is kimosódik. hétfőre csilivili lesz az is. 

Szerintem nincs is más... és van még 3 nap... 3 nap meg bármire elég, sőt MINDENRE elég 😂

Huhhh

5 megjegyzés:

  1. Itt kívánok egy picit megkésve,de annál nagyobb szeretettel,Boldog Névnapot!♥ :) Kitartást nektek a Tanév kezdéshez!♥ :)

    VálaszTörlés
  2. Bevallom, amíg nem volt iskolás gyerekem, nem igazán értettem, mi ez az iskolakezdési mizéria a családoknál, de már értem és átérzem. Én sem várom, viszont így is, úgy is eljön, meg egyébként is elég nehéz lefedni a nyarat (és még most nem is mindkét fiúnak van 11 hete, ez majd most következik).

    Viszont ez a 8 és 6 osztályos felvételi megütötte a szememet. Mesélsz majd erről? Miért más ütemben váltanak a fiúk? És merre, milyen szempontok szerint? Mi is hezitálunk ezen a kérdésen, és lassan dönteni kellene, mert el kell kezdeni a felkészülést, ugyanakkor meg kétfelé hordani őket, amikor végre egy intézménybe járnának... hát, nem is tudom, mi lenne a jó.

    VálaszTörlés
  3. Apuka biztos kiszabadult otthonról :) :)

    Az mindig egy nagy megkönnyebbülés, mikor összeáll puzzleként a sok órarend és fél évre legalább kialakul egy ritmus. Bár mióta nincs vívás, azóta azért egyszerűbb nekünk.

    Nálatok mennyire van tanulószoba? Így hívják a felsős napközit, azt hiszem. Mifelénk iskolája válogatja, de alapvetően a többség haza megy ebéd után vag még inkább ebéd előtt, mert a menza egy idő után ciki...

    VálaszTörlés
  4. Igen, amikor összeàll a rend, akkor màr sokkal jobb, egèsz addig míg porszem nem kerül a gèpezetbe.
    Elvileg van tanulószoba, de hogy mennyire hatèkony, az majd csak menet közben derül ki. Egyelőre van igèny az osztályból a haverok ( szülei) részèről az ebèdre és a tanulószobàra, úgyhogy optimistán àllunk elé, aztàn majd mwglàtjuk működik -e.

    VálaszTörlés