A toronyba lépcsőn és lifttel is fel lehet menni. Én a lépcsőt javasoltam, és ott is indultunk el. Háromszázvalahány lépcsőfokot kell menni fölfelé, de a háromnegyedénél van egy kiállítóterem, és ott át lehet szállni a liftre is. Persze a fiúk kinyávogták, hogy innen menjünk lifttel. Aztán mire felértünk, addigra meg is bánták, mert olyan büdösmeleg volt benne, hogy huhhh.... leszakadt rólunk az összes víz.
A kupolatérben még volt egy kis lemezlépcsősor, innen a kupola belsejét is láthattuk. Elég durva látvány volt.
A benti fülledt meleg után jól esett kimenni a kilátóteraszra.
Lefelé végig lépcsőn mentünk.
És ha már itt voltunk, akkor templomban is mentünk egy kört.
Aztán persze behajtották a beígért fagyit, és végigsétáltunk a Duna-korzón is, hogy megnézzük, van-e még víz a Dunában. Volt még, szerencsére, bár a Margitszigetnél kellett volna inkább megnézni, mert ott állítólag elég látványos volt az apadás, de itt is látszódott a betonfalon, hogy meddig szokott érni általában a vízszint. Na ahhoz képest tényleg elég kevés volt a víz.
Hazafelé cseperészett is egy kicsit az eső, de csak másnap estére lett belőle szerintem nagyobb mennyiség. Vagy ki tudja már... a lényeg, hogy esett. Le is hűlt mára a levegő :-( Remélem azért még visszajön egy kicsit a meleg, mert olyan rossz, hogy ma egész nap zárni kellett a teraszajtót, mert ömlött be a hideg, és hosszú melegítőt kellett felvenni bentre is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése