Marci elkezdett köhögni, így ma itthon maradt, hogy kicsit összeszedje magát. Pénteken elvileg kirándulni mennek Vácra, addigra jó lenne valamelyest kijönni a kórból.
Marcival lenni sosem unalmas, mindig szórakoztató. Pláne ha egyedül van. Ilyenkor nekem is több erőm és lehetőségem van rá figyelni, "venni" a jelzéseit, és újra és újra rájönni, hogy ez a Marci olyan vicces.
Már reggel azzal indít, hogy behízelgi magát:
- Anya, azért szeretlek annyira, mert te csinálod a világon a legjobb pirítóst!
Aztán egész délelőtt csak sziporkázik.
- Vajon mit csinálhatnak az ovistársaim az oviban, nélkülem???
- Ha már nem vittél oviba, akkor legalább a játszótérre vigyél el!
-Ilyen hidegben és biztos nem megyek veled játszótérre!
- Jó, akkor elmegyek Barcelonába!- és bevonul a hálóba.
- Megjöttem Barcelonából! Most kimegyek elsöpröm a havat!
Boltban, jó hangosan:
- Most már tuti, hogy éhen fogok halni, mert nem veszed meg nekem azt a hosszú kolbászt! Tényleg azt akarod, hogy éhen haljak????
- Kint vannak már az ovisok az udvaron?-
- Nem, még nincsenek.
- Mikor lesznek kint?
- Még legalább egy fél óra múlva.
- Akkor várjuk meg őket itt a kerítés tövében, és ha kijönnek, nagyon meg fognak lepődni!
- Nem értem, hogy Ica néni miért pont jógát tart... ha birkózást tartana, arra én is felíratkoznék!
- Ez olyan szívás, hogy pont akkor nem viszel oviba, amikor esik a hó! Amikor meg mondom, hogy nem akarok menni, akkor persze viszel.
Nagyon cuki kis kópé! :) Azt a kolbászos jelenetet megnéztem volna élőben, hehehe :)
VálaszTörlésAz a napunk kevésbé vicces része volt épp :-)
TörlésÓ, elég vicces lehetett az is...:-)
Törlés