Marciék a Tv Macinál

Még júniusban vetődött fel egyszer, hogy lenne-e igény arra, hogy a Borókás gyerekek elmenjenek az MTVA székházba körülnézni. Ott dolgozik az egyik anyuka, és ő mondta, hogy ha szeretnénk, meg persze a gyerekek is, akkor tud nekünk "soron kívül" időpontot foglalni. A látogatóközpontot bárki látogathatja, csak előzetesen regisztrálni kell, és van valamekkora várólista.
Ezen a héten kedden jött el a nap, amikor felkerekedtek a borókások, és egy kisbusszal elindultak Óbudára, az Mtv új székházába. Volt egy kis para, hogy hogy jutnak majd ki a gyerekek, mert hiába vagyunk városon belül, igazából annyi idő alatt, amíg kibékávézik oda 23 gyerek 2 átszállással, addig Gödöllőig is kényelmesen el lehet autózni. Lehet, hogy még vissza is. Szóval osztottunk-szoroztunk, és mivel reggel 9-re már ott kellett lenni, így a buszbérlés tűnt a legjobb és legkényelmesebb megoldásnak. ( Pedig biztos izgi lett volna az óvónéniknek a reggeli csúcsban, ráadásul esőben, végigbumszlizni a gyerekekkel a városon röpke másfél óra alatt :-) ) Szerencsére sikerült egy kisbuszt bérleni még az utolsó pillanatban, úgyhogy indulhatott a banzáj.

Marci olyan kis gyagyamókus ilyenkor, amikor kirándulni készülnek az ovival. Már napokkal előtte teljes izgalomban van, hogy hányat kell még aludni, meg hogy mit kell tenni majd a kistáskájába, meg ilyesmi. A kistáskába végül nem került semmi, mert a tévébe nem lehet ám csak úgy akárhogyan bemenni, komoly ellenőrzés van a bejáratnál, és semmilyen hátizsákot, csomagot nem engednek be.

Hogy milyen volt a látogatás? Hát arról annyira sok mindent nem tudtam meg. Marci nem egy nagy sztorizós, azon kívül hogy "jó volt" nem nagyon fecsérelte tovább a szót a témára. Aztán kiderült, hogy kicsit morcos volt, mert 1. nem is az igazi tévémaci volt ott, ahogy azt mi beharangoztuk neki, hanem csak játékmaci, plüssből. 2. Nem is a tévémaci házában voltak, hanem csak egy múzeumban.
Puff neki. :-)

Szerencsére készült néhány fénykép, és abból azért fény derült néhány dolgora, hogy mit is láttak, mit is csináltak. Voltak például a vetítőteremben meg a stúdióban, ahol a családbarátot forgatják,  megnézték a kamerákat, a blue box termet, ezt ki is próbálták. A lányok egy kicsit átvedlettek időjósokká, a fiúk pedig a kamerát forgatták. És volt valami videófelvétel is, amikor énekeltek a kamera előtt, és látszódtak közben a tévében. ( Milán mióta megnéztük a felvételt, azóta nem hiszi el, hogy nem voltak igaziból a tévében, csak egy ottani készüléken látjuk őket. )
És persze volt tévémaci meg egyéb kiállítások, de sok mindenről nem készült fénykép, mert közben kiderült, hogy nem lehet fotózni.

Filmvetítés. Marci az első sorban szélen, fehérben.

 Elmondhatjuk, hogy Marci nem szereti, ha fényképezik. 😀

A lányok és a bluebox. :-)

Kb. 2 órás volt a program. Az óvónénik szerint jól sikerült és érdekes volt.