Ahogy már belengettem, Marcival állatkertben voltunk tegnap. Nem felejtett, a nyavalyás :-) Már reggel azzal ébredt, hogy akkor induljunk is máris.
Igazán nem sok kedvem volt a dögmelegben állatkertezni, de erőt vettem magamon, és nekivágtunk. Már a buszmegállóban hullafáradtnak éreztem magam, ahogy tűzött a fejemre a nap, de Marci nagyon lelkes volt, és ilyenkor nem lehet neki ellenállni.
Az állatkert előtt viszonylag nagynak tűnő sor állt. Marci hőbörgött is egy sort, hogy sose jutunk be. Bent eleinte nem volt tömeg, és Marci irányításával a gorillák felé vettük az utunkat, majd sorra jöttek a többi állatok.
Marci minden házba is be akart menni, nem hitte el, hogy most nincs bent semmi, mert kint vannak az állatok is a jó levegőn. Bent meg persze csak sopánkodott, hogy "mi ez az undorító szag!!!!" meg "fúúúúj, de gusztustalan büdös van!!!!!"
A zsiráfoknál éppen zsiráfetetés folyt. Marci kinyafogta, hogy zsiráfot akar etetni, de miután megnyalta egy nagy zsiráf, utána már csak a kicsihez mert menni.
Marcinak a kígyók tetszettek szerintem a legjobban, legalábbis arról beszélt itthon is a legtöbbet.
Ekkor már erősen ebédidő volt, nemcsak nekünk, hanem az állatoknak is. Kész tortúra volt nekem a következő néhány rész, mert a tigris épp marcangol valami belsőséget, ( fúj), a hiéna egy fél nyúllal a szájában sétálgatott körbe-körbe. Kilógott a nyúl hátsó két lába és a farka a szájából! A ragadozómadaraknak épp kis fehéregereket dobálgattak. Szóval nem volt épp étvágygerjesztő.
Viszont végre vannak megint jegesmacik :-)
Végül a Lepkeház felé indultunk, arra van a trópusi részleg is, és sokáig le volt itt zárva minden, amíg kialakították, és én még nem volt erre egyáltalán. A Lepkeház pedig végre most épp látogatható volt, hát bementünk, de előtte még Marci játszóterezett egy kicsit. Tovább is maradt volna, mert klassz mászóvár és csúszda volt, de épp akkor semmi árnyék nem esett rá, és pár csúszás után azt gondoltam elájulok, így indultunk.
Marci az akváriumban |
A pálmaházban |
hangyásszal |
kenguruval |
Marci nem akart hazajönni. Ő zárásig szeretett volna maradni. Még mit nem :-) Így is alig bírt hazajönni, de még nagyszájúskodott, hogy ő tuti, hogy nem fog aludni, csak játszani. Aztán mire benéztem a szobába már ott feküdt hason az ágyon, és horpasztott. Aludt vagy 3 órát. Nem is emlékszem, mikor volt ilyen utoljára.
Szuper program! :) Anyukának piros pont, hogy dögmelegben is bevállal ilyesmit. :))
VálaszTörlésPopianyu
Anyának muszáj, mert még a dögmeleget is jobban bírja, mint az egész napos nyaggatást :-D
Törlés:) :) :)
Törlés