Marci sütit süt meg egyebek

A héten még nem volt Marci oviban. Kicsit hőemelkedéses volt hétfőn reggel, így itthon maradt. Szerencsére nem lett ennél rosszabb az állapota, néha köhint egy embereset, meg hát fújni kell az orrát, de semmi komoly. Szerencsére 1-2 hete megtanult végre rendesen  orrot fújni. Már ha akar. Mert ha nem akarja, akkor továbbra sem fújja, csak a száját lebegtetni, mint egy lovacska. 

Tegnap délben alig aludt valamit, pedig éjszaka is sokat forgolódott, igazán aludhatott volna. De nem tudom, hogy összesen sikerült-e egy fél órányit aludnia, azt is három részletben minimum. Este persze már hulla fáradt volt már fél 7-kor. Mondta is, hogy ő nagyon fáradt, és aludni szeretne. El is aludt meglepően hamar, ez rá alapjáraton nemigen jellemző, és aludt is egész éjjel mint a bunda. Lehet, hogy a tegnapi szélviharos idő bekavart nála, és amiatt sem tudott aludni. 

Ma reggel viszont fitten és fiatalosan ébredt, a jólmegszokott huncutsággal a szemében, és fél 8 tájban már a muffinsütővel a kezében szaladgált, hogy süssünk sütit. Nehéz volt rábeszélnem, hogy halasszuk már egy kicsit későbbre a sütisütést, vigyük már először Milánt az oviba, de végül csak sikerült időben elindulnunk. 

Azt gondoltam elfelejti majd úgyis, mire hazaérünk, de Marci nem felejt, sosem. Pláne ha valamit megígérek neki. Meg amit nem ígérek meg, ő azt is úgy veszi, hogy megígértem. 

Szóval reggeli után muszáj volt elkezdeni sütit sütni, már nem bírt tovább várni. 

De ahhoz, hogy legyen süti, bizony mákot is kellett darálni. Marci segített. 

Majd segített kimérni a hozzávalókat, és ő verte fel a tojást a cukorral. Ez a kedvenc művelete egyébként. Különösen ha megengedem neki, hogy turbó fokozaton nyomassa, és akkor jól meg lehet táncoltatni a tálat a konyhapulton. :) Csak arra kell ilyenkor fokozottan figyelni, hogy ki ne emelje a masszából a keverőlapátot, mert akkor még a plafon is krémes lesz.

Aztán persze jöhet a nyalakodás.
Édespofa volt, mert kiabált Milánnak, hogy jöjjön, mert oda akarta adni neki az egyik keverőt.
- Milááááá! Gyereeee!!!!
- Nincs itthon Milán, oviban van, tudod. 
- Akkor most mit csináljak ezzel?- mutatja a keverőt.
- Tiéd lehet az is.
- Vagy tegyük el Milánnak délutánra!- javasolta. 

Persze nem tettük el:) Sőt még a tált is majdnem tisztára takarította.

Aztán már csak össze kell keverni a szárazat a nedvessel, papírt kell adagolni a muffinformákba, kiporciózni az adagokat, és már mehet is a sütőbe. 25 perc múlva már lehet is enni :)



Ma amúgy nagyon hatékony napja volt, mert még rögtön reggel azt találta ki, hogy ő festeni szeretne. Így amíg én megreggeliztem addig ő kifestett egy öntözőkannát szép rózsaszínre.

Aztán ragasztgatta az új csirkés ragasztóját, amit az oviban vettünk.

Majd kártyáztunk egyet, aztán elvonult gyurmázni, és csinált szép piros gyurmakuglófokat. Most pedig, egy fél ebéd, egy süti, és egy három kismalac után úgy durmol, hogy csak na. :)