V, mint Végre Vakáció!!!!

Már a múlt héten is csak levezetés volt a suliban, múlt hétfőn voltunk utoljára fociedzésen, volt játszóterezés minden délután, szerdán a Vendéglátóipari Múzeumban voltak valamilyen fagyis workshop-on, ahol maguk készítettek fagyit, meg szorbetet, és bár pénteken már megvolt  a ballagás, hivatalosan ma ért véget az idei tanév. Jó, hivatalosan még nem, mert pénteken lesz évzáró, de iskolába-óvodába már ma mentek utoljára a skacok. Ma reggel már elég nyögvenyelősen ment az ébredés. Már mindenki úgy ment, mint akinek a fogát húzzák. Máté már itthon van, délben hazahoztam, (10 perccel a felhőszakadás előtt értünk haza), Milánért délután megyünk, és akkor belecsaphatunk az előttünk álló 2 és fél hónapba! 

Utolsó napos 1.b-s.

Szívem szerint mondanám, hogy gyorsan eltelt ez az év (is), és így is van. Mikor az évnyitón elhangzott ez a  mágikus június 15-e, akkor ez még olyan nagyon messzinek tűnt. Akkor még eszünkbe sem jutott a nyári szünet, hisz annyi minden új dolog előtt álltunk, annyi izgalom várt ránk. És ahogy az lenni szokott, én fáradtam bele leghamarabb a napi rutinba, én kezdtem el már a tavszi szünet után azt számolni, hogy mennyi van még, örültem minden hosszú szünetnek, és magamban véstem a képzeletbeli táblámra, hogy Ó-IÓ-CIÓ- ÁCIÓ-KÁCIÓ- AKÁCIÓ, és ma végre odakerült a szó elejére a V is, VAKÁCIÓ!

Persze nagyon optimista elképzelés, hogy az egész nyarunk majd mámoros felhőtlenségben fog telni, de alapvetően nincsenek rossz emlékeim a nyarainkról, és általában a nyári szünet végét is én szoktam a legjobban sajnálni.

Szóval. Van néhány tervem a nyarat illetően, hogy mit szeretnék csinálni a fiúkkal, hová kéne elmenni együtt, majd elválik, mi válik ezekből valóra. Hogy nem fogunk unatkozni, az garantált, sosem szoktunk. 

Ezennel a 2014/15-ös tanévet én lezártnak tekintem! Induljon a nyár!