Durvulnak

Tegnap a suliból hazafelé jövet kérdezem Mátétól, hogy maradt-e házija, mire ő azt mondta, hogy nincs házi. Itthon még egyszer megkérdeztem, hogy biztos nincs-e, és ő megint csak azt mondta, hogy nincs. Így aztán teljes nyugalommal indultam el futni. Mikor hazaértem Mátét az íróasztala mellett találtam, és vadul körmölt. Kiderült, hogy amikor átnézték a könyveket találtak házit. De még mennyit! Oldalakat írásból! Mindenféle eddig tanultak, fecskefarkak fölfelé-lefelé, c betűk egyedül és párban, a-k, i-k, í-k, m-ek, ezek összekapcsolva, egy másik oldalon t-k, tt-k, egyebek. Nem igazán értettem, hogy mi van. Soha nem volt még ennyi lecke. A külön lapokon, amiket szoktak kapni, hogy nagyban gyakorolják a betűformákat, azon az a betű volt az utolsó, az is tegnapi friss, ropogós papíron. Hiába kérdeztem Mátét, hogy biztos mind házi-e, nem értett-e valamit félre, és hogy másnapra kell-e az összes, ő ragaszkodott hozzá, hogy igen, a tanítónéni azt mondta, hogy minden feladat mellé kell házikó. Becsületére legyen mondva, írta rendületlenül a sorokat, és két viccelődés között még egész szépen is dolgozott. Nem nyafogott, nem akarta kihúzni magát a munka alól, pedig nem volt már korán, a kicsik már a vacsorájukon is túl voltak, és épp a napi koszt áztatták magukról a kádban. Végül én mondtam neki, hogy a másik oldalt az írásfüzetben, a t-tt-eseket ne csinálja meg. Először ragaszkodott hozzá, hogy de megcsinálja, de végül csak sikerült lebeszélnem róla.

Még pár sor 6-os a matek könyvben is volt, azt még megcsinálta. 

Az olvasást azt mondta gyakorolták az iskolában. 

Nem nagyon tudtam túltenni magam a dolgon. Nem értettem, hiszen eddig nem ez volt a jellemző, hogy egyik napról a másikra több oldalnyi írásházi lett volna feladva. 

Délelőtt aztán megnéztem az órarendjüket a neten. Bevallom eddig nem éreztem hiányát, hiszen a könyvek úgyis bent vannak, a házisokat meg visszük vissza reggel, nem szoktunk órarend szerint pakolni. Most viszont jó volt, hogy megnéztem, mert rájöttem, hogy ezen a héten csak szombaton lesz legközelebb írás órájuk, de akkor is rövidített óra lesz, szóval legkorábban szerintem hétfőn fognak érdemben ezzel foglalkozni, azaz nem is kellett volna feltétlenül az a sokat sem megcsinálnia Szegénykémnek, amit megcsinált, mert ráért volna vele. Végül is nem baj, mert így viszont legalább már egy csomó kész van belőle. 

Szombaton pedig életünkben először tartunk munkanapot. Máté hiszi is meg nem is, hogy szombaton is kell iskolába menni. Egyelőre még nekem is emlékeztetnem kell rá magam minden nap nap, hogy el ne felejtsünk majd szombaton is felkelni.

A hetedik hetet tapossuk. Jövő héten már szünet! Hurrá!

Az iskola ajtajára ki van téve az idei suliváró menetrendje. Néztem, néztem, és olyan hihetetlen volt, hogy tavaly ilyenkor mi is még csak  suliváróra  jártunk. Ízlelgettük az iskolát. Most meg... mondhatnám, hogy rutinos sulisok lettünk, mert végülis igen, de lesz ez még ígyebb is.
 Arra meg nem is gondolok, hogy jövőre újra sulivárósok leszünk!!!! (Micsoda?????)