Vízimalom Nemeshanyban

Az egyetlen olyan napon, az érkezésünk napját nem számítva, amikor ki lehetett menni a szállodából a megfagyás veszélye nélkül, átautóztunk néhány faluval arrébb, Nemeshanyba, ahol is van egy vízimalom. Hogy ciki-e vagy sem, nem tudom, de én erről a malomról Bartos Erika Zakatoló című verseskönyvéből hallottam először, és akkor nem is igen tudtam, hogy merre kell keresni a térképen ezt a falut. Aztán valahogy, valamikor megvilágosodtam, hogy ez bizony ott van nem messze Sümegtől, sőt... odafelé el is mentünk mellette. Legutóbb nem mentünk át ezen a falun Sümeg felé menet, mert pont a vörösiszapos dolog idején voltunk ott, és akkor még el volt terelve a forgalom.

A malom pontosan alkalmas egy rövid délelőtti programnak, jó időben tovább is el lehetett volna itt időzni az állatsimogatással, etetéssel, de nekünk most ez is kimaradt, mert szegény kecskéknek, juhoknak még mindig jobb helyük volt a meleg istállóban, mint kint.
Mikor megérkeztünk maga Elemér bácsi fogadott bennünket mosolyogva, és ő vezetett minket végig a malmon kívül-belül, miközben mesélt a molnármesterségről, a malom történetéről kezdetektől napjainkig, és a családjáról, különös tekintettel és szeretettel az Édesapjáról, aki a malomban ténykedett hajdan.

A gyerekek nem hiszem, hogy sokat értettek volna a malom működéséből, ennek ellenére tátott szájjal figyelték Elemér bácsit. A séta végén Elemér bácsi még a róla szóló Bartos Erika verset is megmutatta. Olyan aranyos volt, ahogy büszkélkedett vele :) Még egy karácsonyi lapot is előkapott, amit az Erika küldött neki.

Ha arra jártok, ha másért nem is, de Elemér bácsi kedvességéért mindenképpen érdemes betérni.