Még mindig ha-ha-ha havazik

A hó mindig esik. Rendületlenül. Megállíthatatlanul.

Lassan kezdem magam úgy érezni, mint akit betemetett a hó. Nem vagyunk egyébként messze tőle, mert babakocsival például már nem tudnék az udvarból kiállni. Rendes kocsival sem, ez igaz, de azzal szép időben sem tudnék.

A legnagyobb bajom ezzel a márciusi hóval csak az, hogy ruházatilag nem vagyunk már erre felkészülve. Máté sínadrágja konkrétan lyuk hátán lyuk. Ahogy tudom, ahogy lehet persze megvarrom, de másnapra a varrás mellett újabb szakadás díszeleg. Hiába no... hónapok óta hordja, és focizni, hógolyózni, csúszkálni, fára-kerítésre mászni meg kell, akármilyen is az idő. A cipőjéről meg már inkább nem is beszélek... még szerencse, hogy pár hete, amikor a cipzárját már csak félig lehetett simán felhúzni, nem dobtam ki a kukába. Tényleg szerencse. Így viszont visszakotortam a teraszról, és dupla zoknival megint azt hordja szerencsétlen :( Persze ha akkor tudtam volna, hogy még ez lesz, akkor simán vettem volna neki akkor egy másik hótaposót, de akkor azt hittem ebben a szezonban nem lesz már ilyenre szükség. Na mindegy. 

Azt mondják holnap már nem fog esni. Lesz helyette eső, és fincsi sár! Juhéééé!!!!

A tulipánok helye. Mára már a csücskük sem látszik ki :(

Holnaptól tavaszi szünet. Egy csomó kinti programot terveztem... gondoltam elbiciklizünk a kreszparkba megint, Máté nagyon emlegeti...gondoltam elmegyünk az állatkertbe megnézni a kiselefántot... ma délután nagy focimeccs lett volna a játszótér melletti pályán... ezt mondjuk még át lehet alakítani hócsatává... stb.stb.stb... áhhhhh! 

Tegnap az uszodából hazafelé jövet, a szakadó hóesésben vettünk barkát.  Nagy bátran a fiúk kezébe nyomtam egy-egy csokorral, de miután a második lépésnél elkezdtek vele fénykardozni, jobbnak láttam, ha elkobzom tőlük. Nagy nehezen épségben haza is szállítottam őket, egyik kezemmel a babakocsit toltam át a hótorlaszokon, a másikban a barkát óvtam az elemektől. Itthon pedig Mátéval szépen feldíszítettük, és alá-köré pakoltuk a piros tojásokat. 

Most ha a nappaliban balra nézek akkor  tavasz van és húsvétvárás, ha jobbra, akkor hóborította fenyőket látok és szállingózó hópelyheket. Nem kicsit tudathasadásos állapot ez.