2012. január 7., szombat

A Kétévesről

Hasonló formában megpróbálom összeszedni milyen is a mi Kétévesünk.
Adatok:
84 cm. 86-os és 92-es ruhákat hord többnyire. Súlya nagyjából 12 kiló:) Szép kis pocakja van, olyan kis husigombóc, imádjuk gyömöszölni puszilgatni, mert olyan kis puha. Ennek ellenére nem látom kövérnek, inkább izmos. Cipője 22-es.
Amit játszik:
Milán nagyon másfajta habitusú mint Máté... míg Máté még most inkább a közös játék híve, addig Milán korához képest szerintem nagyon sokáig képes egyedül elmolyolni valamivel.
- szeret pl. vonatozni. Ő maga építi meg a sínt, és tologatja a vonatokat föl meg le a hídon.
- szeret autózni-garázsozni, kiparkol-beparkol, lemegy-fölmegy.
- épít. Hatalmas tornyokat tud építeni, és még a sima építőkockából is, amit nem lehet egymáshoz rögzíteni, abból is több emeletnyit egymásra tud rakni. Türelmes, általában nem esik kétségbe ha elborul a torony, hanem újrakezdi.
- imádja a duplós járgányokat, jól megpakolja őket duplóskockákkal és szállítmányozza őket egyik sarokból a másikba.
Sokszor művelik ezt Mátéval kettesben, természetesen Máté irányítása alatt.
- szeret főzőcskézni. Sokszor amíg én főzök, addig ő kávét főz a kis játékkávéfőzővel, és öntögeti kannából pohárba és össze-vissza. Hihetetlen jól el van így. De van amikor a játékzöldségeket pakolja kilábasba és hozza nekem, hogy egyem meg, vagy épp gyurmát morzsol a kis fazekába és azt kevergeti.
Míg Máté hasonló korában inkább nekem akart segíteni, és aprította a kiskésével a krumplit, addig Milánnak eszében sincs érdemben belenyúlni az én munkámba, inkább csak néz, vagy maga főz valamit.
- szívesen rajzolgat, firkálgat, leginkább filctollal és zsírkrétával, amit teljesen profin fog. Vízfestékkel szeret (ne) maszálni, de mivel többezernyi elmondás után sem vágja, hogy a víz-festék-papír sorrendet, és rendszerint a festék-víz-szájjal lenyalt preferálja, így nem nagyon szoktam neki ajánlgatni a festést.
- kedvence továbbá a tescos pontgyűjtő matricákat ragasztgatni papírra, kézre, arca, asztalra, ahová éri.
- és hát muszáj megemlíteni, hogy nagy kedvencük a közös ágyonugrálás mellé hatalmas hangerővel kurjongatás, amit megelőz a párnák ledobálása az ágyról a földre. Ez nekik jó játék, nekem inkább idegbaj.
Kedvenc könyve:
Bartos Erika forever!!!!! Legkedvencebbje a Bogyó és Babóca bármely kötete, jobban kedveli mint az APG-t, de sokszor behódol Máté akaratának és hajlandó megalkudni. De a versesköteteit is nagyon szereti, bár ezek sokszor feledésbe merülnek, de amikor rájukbukkan akkor sokáig porondon vannak.
Kedvenc meséje:
Több hullám kedvencmesén vagyunk túl. Volt Süsü-korszak, Vuk-korszak, természetesen Bogyó és Babóca korszak, a Kisvakond egyes részei újra és újra előkerülnek. Mivel máté most leginkább Micimackós, így ő is sokszor nézi ezt, és a Dumbót is szereti nézni egy darabig.
Aranyos, amikor előkeresi a szereplőket a plüssrepertoárunkból, és mutatja, hogy olyan, mint a tévében. Szerencsére elég bő a választék.
Bár már egyre ritkábban, de még mindig szokott bebetévét nézni.
Kedvenc zenéje:
Nem tudom van-e neki ilyenje... szereti Halász Judit Tatok-tatok című számát, és remekül énekli is:) Ezen kívül leginkább a Mátétól hallott mondókákat és dalokat próbálja leutánozni, de legtöbbször csak refrénig jut:) (zsák-zsák telizsák, sósat-sósat satöbbi)
Kedvenc étele:
Első gondolatra rögtön rávágnám, hogy mindent szeret, aztán kicsit továbbgondolva rájöttem, hogy annyira mégsem mindenevő, sőt meglehetősen válogatós, de olyan módon, hogy amit egyik héten még megevett, arra a másikon rá sem néz, áés fordítva. Nem mindig sikerül eltalálnom, hogy mit enne épp szívesen, ilyenkor előfordul, hogy bojkottálja az ebédet és nasiból pótol.
Többnyire egyedül eszik, kanállal-villával, de még a kézi segítséget is használja, azaz kézzel teszi rá a kanálra, szúrja a villára, és úgy veszi a szájába. A levest is egyedül kanalazza, igaz még nem cseppmentesen.
Alapvetően húsevő. A hús+köretből inkább csak a húst eszi, a köretet nekem kell a szájába tuszkolni.
Nem szereti a sült krumplit, kivéve a mekiset. Ellenben a mekis sajtburgerre a minap rá sem bír nézni.
Szereti a lencsét, a babot, az ezekből készült levesekből rengeteget képes megenni.
Szereti a sajtot, a kefírt, gyümölcsjoghurtból a piros színűt, a kakaóscsigának a közepét, a diós sütit, a mézeskalácsot. Nasiként az állatos háztartási kekszet, a kölesbogyó-buláta-kukoricapufi a favorit, a kocsiban sósperecet kér, csak és kizárólag.
Csokiból és minden egyéb édességből mérhetetlen lenne a fogyasztása, de nem az, sőt... igencsak mérhető, én mérem:) És nálam a maximum 1-2 szaloncukorban, vagy egy kindercsokicsíkban kimerül. Kivételek ez alól azok a napok, amiket a nagyszülőknél töltünk, mert akkor aztán van hejehujavigalom.
Ő sem nagy gyümölcsevő, de még mindig inkább hajlandó megenni egy-egy cikk almát, mint Máté.
Kedvenc itala:
Ugyanazt issza amit Máté. Reggel kakaót, este tejet, napközben vizet vagy teát. De ha kapna gyümölcslevet, akkor azt vedelni éjjel-nappal. De nem kap csak sátoros ünnepeken, mert megy tőle a hasa.
Alvás:
Alapvetően jó alvó, vagyis lehetne rosszabb is.
Reggel a tyúkokkal kel, vagyis inkább még a tyúkokat is ő ébreszti, mert rövid kihagyás után megint beállt a fél6-os ébredésre. Ha szerencsém van, akkor rövid kínlódás után még visszaalszik, vagy 6 körül Feri megunja, és kijön vele a nappaliba. Ha nincs akkor nem alszik már vissza, és így ráadásként még egész délelőtt kínlódik is a fáradságtól.
Délben van amikor 3 órát is képes aludni, de van amikor csak alig másfél órát durmol. Ráadásul teljesen kiszámíthatatlanul csinálja, mert amikor azt hiszem, hogy na most mekkorát fog aludni, akkor persze hogy nem.
Este újabban fél9-9 körül tér nyugovóra, új szokás szerint, ha már nagyon fetreng, akkor beteszem a kiságyába, és ott 10 perc múlva elalszik magától. (számomra ez hihetetlen) Délben viszont még mindig csakis a hintaszékében hajlandó elaludni, és később teszem az ágyába.
Éjjel tulajdonképpen nem ébred már fel, van amikor kéri a cumiját, de alapvetően végigalussza az éjszakát. Én nem, mert én legalább kétszer felkelek betakarni őket.
Aztán vannak olyan éjszakák is, amikor egyáltalán nem tud aludni, ilyenkor csak fetreng az ágyában, dobálja magát, keresi a helyét, de se közöttünk, se a helyén nem jó neki. Ilyenkor fogalmam sincs mi lehet a baja, de két-három ilyen nemalvós éjszaka után rendszerint visszazökken a régi kerékvágásba.
Beszédfejlődés:
Amennyire emlékszem Máté 2 évesen többmindent mondott, de hát nincs egyszerű helyzetben az, aki Mátétól tanul beszélni.  De meg kell állapítanom, hogy rohamtempóban fejlődik beszédügyileg Milán is, és az elmúlt 1 hét alatt rengeteg olyan dolgot mond, amit korábban nem, ráadásul szinte teljesen tisztán. Ilyen pl. kukásautó, ablaktörlő, koszos, szennyes, kocka...
Mátét Táté-nak hívja:)))) És olyan aranyos amikor Táté-zik. (Egyébiránt nem értjük, hogy miért nem mondja hogy Máté, mert a mamát pl. hibátlanul mondja pedig az is m-mel kezdődik.)
Saját magát Ém-nek hívja.
Jövő héten rászánok egy délelőttöt és megpróbálom kamerába beszéltetni, mert rengeteg mindent mond, csak nem tudom írásban visszaadni.
Öltözködés:
Mátéval ellentétben, aki inkább öltözködő, (értsd pulóver télen-nyáron) ő inkább vetkőző típus, és képes ledobni magáról mindent, és egy szál pelusban flangálni lakásszerte. Persze vérig van sértve, ha visszaöltöztetem.
Tudja melyik az ő cipője, sapkája, sálja, kabátja, zoknija, törölközője, és szól ha esetleg a nagy rohanásban valamit összecserélnék. Ez csak akkor okoz problémát, ha mondjuk Máté valamelyik kinőtt cuccát szeretném ráadni és ő hevesen tiltakozik, hogy Tátéé, Tátééé!!!!!
Betegségek:
Nem egy betegeskedő fajta, szerencsére. Persze ilyenkor télen sokszor náthás, szörtyög az orra, de semmi komoly. Ha lázas, akkor brutál lázas tud lenni, 40 fok közeli hőmérsékleteket produkál, amit csak kúp és nurofen kombinációval tudunk mérsékelni, de volt  már vizesborogatásos éjszakánk is. De furcsa módon 1-2 kivétellel ezeket a magas lázakat egy nap alatt legyűri, és utána kutya baj. Tényleg. Sokszor még az orvosig sem jutunk el.
Utál orrot szívni, ilyenkor ketten is alig tudjuk lefogni, és úgy ordít mint akiről a bőrt nyúzzák le éppen, és hatalmas könnycseppeket hullat.  Szerintem az egész utca hallja, hogy Mészároséknál orrszívás van. De a fületszaggató ordítás pont csak addig tart, amíg el nem engedjük a fogságból.
Szobatisztaság:
Nem szobatiszta, de borzasztóan szeretne az lenni. Egyelőre abban merül ki a szobatisztasága, hogy minden este fürdés előtt rákéri magát a wc-re, néhán másodpercig feszít mint pók a lucernásban, majd megtörli magát elől-hátul, lehúzza a wc-t, és mint aki jól végezte dolgát a fürdőszobába vonul, és ahogy fürdővizet ér rögtön belepisil.
Ősszel volt neki egy néhány hetes fához pisilős időszaka, amikor megtetszett neki egy fa és letépett magáról minden ruhát, és odaállt a fa mellé, mint a nagyok, de persze nem produkált semmit. Szerencsére a tél beálltával elhagyta ezt a jószokását.
Közlekedés:
Babakocsifüggő. Mondhatnám úgy is, hogy kényelmes. Így bár 2 éves, de mégiscsak be kellett szereznünk a napokban egy új babakocsit, mert a régi eltörött. Persze szívesen gyalogol, ha kedve van hozzá, és persze motorozik mint az őrült, de nem annyira motorfüggő mint ahogy Máté. Ha az utcán motorozik már ő is megáll a járda szélénél, ahogy Mátétól látja. Szeret tömegközlekedni, de most már ő sem hajlandó a kocsijában ülni, ki kell venni, és ő is az ülésen akar ülni, mint Máté. Ebből szoktak érdekes szituációk kerekedni ha pl. tömeg van a buszon.
Mátéval:
Máté neki az isten, a példakép, a mentor. Felváltva vannak összenőve ill. haragban, de a harag sem tart sokáig. Mátéval mindent megoszt, és az esetek többségében hajlandó alárendelni magát Máté akaratának és azzal játszani és úgy, ahogy az Máté diktálja. Persze össze is kapnak napjában többször is, de sokszor megbékíthető valamilyen kompromisszumos ajánlattal.

Egyre öntudatosabb, és ezzel egyenes arányban egyre hisztisebb is. Ő az a tipikus földönfetrengős fajta lesz szerintem. Juhé!!!!
Nagyon barátságos, mosolygós, kedves. Az idegenekkel sem elutasító, közvetlen. Pacsizik, integet és puszit küld. A kukásbácsiknak különösen.
Hihetetlen bátor, és vakmerő, bárhová felmászik, és bármilyen csúszdán lecsúszik, a legmagasabbról is és a kanyargóson is.
Úgy telefonál mint a nagyok, mondja Papának, hogy pápoljunk!!!! (szkájpoljunk!) Szkájpolás közben mindig joghurtozik. (amolyan pavlovi reflexként  működik ez nála) El tudja indítani tökegyedül a tévé-dvd kombinációt, tudja melyik gombokat kell megnyomni, sőt le is tudja pausálni.
Ismeri a pirosat, a kéket, és a zöldet. Tud négyig számolni, bár rendszerint kettőnél kezdi:)
Cumi és nyuszifüggő!!!!! A cumiját pumpum-nak a nyuszit egyszerűen csak nyuszinak hívja. Ezek nélkül nincs élet. A nyusziból csak az eredeti kopott, szottyos a jó, az újabb cserenyuszira rá sem néz. Hihetetlen de a nyúl nélkül nem létezünk már, ha valahová megyünk, akkor legalább annyira figyelek a nyúlra is, mint a két gyerekemre. Ennek ellenére veszítettük már többször is, várt már ránk kerítésszélen-ablakpárkányon ücsörögve, járdaszélén árválkodva. Futottam már vissza érte magamat meghazudtoló sebességgel több kereszteződésnyit, miközben azon imádkoztam nehogy egy kutya magával vigye játszani.
Az egyik fülét a balatonlellei strandon hagytuk el, és hiába jártuk körbe ketten háromszor az egész utat ahol megfordultunk, nem lett meg. Megsirattam, és azon téptem magamat, hogy milyen anya az ilyen aki elhagyja a gyerek nyuszijának a fülét!!!! Persze járhattunk volna rosszabbul is ha mondjuk az egész nyúl veszik el, de akkor is, nagy trauma volt ez nekem akkor. A fülét azóta pótoltuk egy másik nyúléval.

Mi mást írhatnék még Róla, hogy egy imádnivaló szeretgombóc, aki mindig szórakoztató, aki mindig megmosolyogtat, akire nem tudok 2 percnél tovább haragudni, mert imádom a legörbülő kicsi száját, és olyan puszilgatnám össze a legjobban.
Jajjjj, mintha csak tegnap lett volna, hogy megszületett....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése