Újra eltelt egy hónap, és eljött az újabb oltás ideje, egy darabig most
az utolsó. Máté eddig mindig hős volt, így cseppet sem aggódtam. Persze a
doktornő most is késésben volt, de most szerencsére csak egy
félórásban. Máté ezalatt szépen elbámészkodott, és rém büszke voltam,
mert volt még ott 4 gyerek, és mindegyik idősebb volt nála, és azok nem
nagyon bírtak magukkal, és a doktornőnél is sírtak. Máté pedig már
megint hangtalanul tűrte hogy beleszúrják a tűt. Én láttam ugyan némi
torzulást az arcán, hogy na ez most nagyon nem esett jól, de ennyi kell
is. Egyébként 60 cm, mint a múltkor, hosszra most nem nőtt semmit, és
6300 g, ami csak 500g növekedést jelent a múlt hónaphoz képest, de nem
mondta a doktornő, hogy ez rossz lenne, gondolom belekalkulálta, hogy
kezdetben hízott mint a kölyökgólya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése