Nyár

 Pénteken nálunk is berobbant végre a nyár. Bár tavaly óta nem olyan felhőtlenül nagy boldogság a nyári szünet, idén meg különösen fájdalmas, hogy a kis füredi faházas üdülőtelepre már nem mehetünk többet. Nem most derült ez ki, jó pár éve lógott már a lába annak, hogy a cég eladja a telephelyet, mert milyen már az, hogy egy ekkora értékes területen csak néhány rozoga faház csücsül... de mindig elhesegettük magunktól ezt a tudatot, és örültünk minden évben minden ott töltött napnak. De idén télen egyszercsak már az volt a  hír , hogy kész vége, eladták, és nemhogy eladták, már le is dózerolták az egészet, és nyilván valami hiánypótló betondzsungelt húznak oda a helyére, ahogy az Füreden szokás. 

Szóval most nincs stabil helyünk, ahova csak úgy leugorhatnánk. Ez egyrészt jó, mert sokszor mondogattuk,hogy menjünk másfelé, de ha ez a hely meg adott volt, miért mennénk máshová. Most mehetünk. Ennek ellenére július végén mégiscsak Füreden foglaltunk pár napot ( rettenetesen keveset) mert akkor még úgy volt, hogy Máténak lesz zenekar tábora Tihanyban. Aztán azt lefújták. Úgyhogy most úgy megyünk Füredre, hogy se faház, se tábor. Keserédes pár nap lesz, az biztos, még ha próbálunk is elvonatkoztatni. 

Addig meg sakkozunk a napokkal. 

A héten k-sz-cs Feri Berlinben van, én pedig szerda-csütörtökön szabin. Milánnak és Marcinak évzárója lesz. A jövő héten focitáborba mennek a Cserhátba, Zsunypusztára. Aztán majd még meglátjuk. Messze van még a július vége, addig még ki kell találni valamit. 

Máté ezen a héten meg a következőn táboroztatást vállalt az evezős egyesületben, amiért valahány közmunka pontot kap. Mellette, előtte-utána, ők is edzenek, mert július elején lesz az országos bajnokság Szegeden. 

A kánikula beköszöntével ma már előrehozták a reggeli edzést, 7-re ment, ami azt jelentette, hogy fél6-kor ébresztett ( a szabadnapomon!). félálomban, félig csukott szemmel készítettem neki reggelit meg uzsonnát, szerencsére ezt álmomból felkeltve is tudom már, jobban mint a szorzótáblát :-) Aztán még visszafeküdtem, és fél 8-kor költött legközelebb Milán, hogy kész a reggeli. :-) 

Szóval nyár van, nyár van, belecsaptunk a lecsóba, szerencsére most már meleg is van, amit már nagyon vártunk, ugye Dius :-) tegnap már mondogatták odabent, hogy húú de meleg lett, de én mondtam nekik, hogy erre vártunk november óta, és milyen jó, hogy végre melegíti a bőrünket a nap, és sokkal rosszabb lenne, ha még mindig esne az eső. Nem mindenki tudott velem lelkesedni :-) Én mindenesetre még nagyon élvezem. Még akkor is, ha nem a Balatonparton vagyunk.